Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)
2. szám - ADATTÁR - Spiegler Tibor: A szombathelyi Szent István-parki kioszk története. I. rész
scher Miksát a kioszk tervének és költségvetésének elkészítésével, aki azt a polgármester előtt tett nyilatkozatával önköltségi áron elvállata. A munka elvégzésének a határidejét 1904. június 15-ében állapították meg. 01 Ez bizony újabb határidő módosítást jelentett és szinte biztossá vált, hogy 1904 nyarán már senki nem sörözik a kioszk asztalainál. Érdekes módon a Vasvármegye most nem háborgott és szórt dörgedelmeket senkire, sőt mérsékelt hangnemre váltott. Rauscher neve csodát tett! ,JMagy megnyugvással vehetjük a polgármester- úr ezen intézkedését, mert Rauscher úr neve és Szombathelyen legszebb épületei biztosítékot nyújtanak aziránt, hogy a kioszk szép lesz és méltó lesz Szombathely városához. " (,a Ki is volt Rauscher Miksa műépítész, akinek a neve így lecsillapította a kioszk megépítésének haragos élharcosait? Rauscher Miksáról kevés adat maradt fenn. Eletének bizonyos szakaszairól szinte semmit nem tudunk. Léván (ma: Levice, Szlovákia) született 1850-ben, az egykori Bars vármegyében. Bécsben tanult a Képzőművészeti Akadémián és tanulmányi befejezése után 13 évig ott is maradt. Pontosan nem tudj tik, de körülbelül 1885 táján érkezett Szombathelyre, mint a 11-es huszárlaktanya építésvezetője. letelepedett Szombathelyen, és 1892-ben a Hegy utcában (ma: Gagarin utca) saját egyemeletes villájába költözött, és ennek hatására az akkoriban benépesülő környéken több megbízást is kapott villák építésére. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy tervezett magánházakat, középületeket és ipari létesítményeket is. Szombathely arculatának kialakításában kiemelkedő szerepe volt az épületeinek. Mikor a kioszk tervezését megkapta, már számos olyan műve igazolta tehetségét, mely alapján joggal tartották a város egyik legjobb építészének. A premontrei gimnázium és rendház, a Herczeg szálló és a vele átellenben álló Legáth-ház is a nevéhez fűződik. Ez utóbbi a kor divatját követve a szecesszió jegyeit hordozta magán. Az ő munkája volt a Szombathelyi Általános Takarékpénztár épülete is. A Kőszegi utcában építette fel Széli Ödön hatalmas bérpalotáját 1905-ben. Legjelentősebb ipari épülete az Export malom volt. Szombathelyen kívül is jelentős megbízásokat kapott, például Nagybecskereken (ma: Zrenjanin, Szerbia éá Montenegró), Győrben és Sopronban is. Építészetét, főleg 1900 előtt, a bécsi historizmus jellemezte. A 20. század elején a szecesszió német ága követelt helyet a munkásságában. Sajnos, a 2. világháború nem kímélte az alkotásait. Saját háza is leégett, benne a tervrajzai javarésze is. A Ilerczeg szálló a város 1945. március 4-ei bombázásának esett áldozatul. A megmaradt épületek közül sokat meggondolatlanul lebontottak a nagy újjáépítési lázban, többet pedig a modernizálás örve alatt megfosztottak jellegzetes díszeitől. Épületeinek a város napjainkban már helyi védelmet biztosított. Rauscher Miksa részt vett a város közéletében is. 1908-ig tagja volt a képviselő-testületnek, később az építőbizottságnak és a Szépítő Egyesületnek is. 1934-ben halt meg és a Szalézi-templorn kriptájában nyugszik. A háza helyén álló épületen tábla őrzi emlékét. M Ez az a tevékeny és gazdag életút, mely már 1904-ben is annyit tudott felmutatni, hogy a sajtó lecsendesült az említésére. 70
