Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

2. szám - ADATTÁR - Spiegler Tibor: A szombathelyi Szent István-parki kioszk története. I. rész

A beterjesztett rajzokat az építési bizottság 1900. május hó 18-án elfogadta.

21 (3. kép) Pollák megkezdte az építkezést, és június végén már a megnyitásról szóltak az új ságcikkek. a

~ Az épületről készült képeslapok és a fennmaradt rajzok alapján a létesítmény nem igazán merítette ki a kioszk építészeti fogalmát. A kereszt alaprajzú kelet-nyugati tájolású épület zárt tömb volt. Bár bejárati ajtaja üveges volt és fölötte félköríves legyezőszerű felülvilágító ablakot helyeztek el, az építmény mégis tömör benyomást keltett. Ehhez hozzájárult a kis hajlásszögű, kátránypapírral fedett tetőzet is. A kereszt hosszanti szára hat méter széles volt és ebből az üveges ajtó négy métert tett ki, ezt teljes szélességben kinyitva a tágasság érzetét keltette. A hosszúsága 18 méter volt, melyből az északi oldalon a konyha céljára négyméternyi részt választottak le. (A rajzon csak a konyhát jelölték ki, a többi helyiség funkcióját nem.) A vendéglő északi és déli oldalán annak középső harmadában két-két 4x5 méteres szoba képezte a kereszt rövidebbik szárát. Ezek valószínűleg különtermek, esetleg kártyaszobák is lehettek. Eltekintve a tömörségétől, az épület gerenda ácsolatra emlékeztető külső burkolatával, gazdagon faragott oromzatával, illeszkedett a környezetébe. (4. kép) A bejárathoz vezető hat-nyolc lépcsőfok előnyösen emelte ki az épületet a sétatér környezetéből. A lépcsőkre a rajzokon fel nem tüntetett pince miatt is szükség volt, melynek léte csak a leégésekor készült tudósításból derül ki."'* A kioszk bal oldalán kis kerti pavilon épült, ami a tervrajzon nincs ábrázolva, valószínűleg a kerthelységben történő felszolgálást volt hivatva megkönnyíteni, vagy kerti szerszámok tárolására szolgált. (5. kép) Feltételezhetően Pollák Arm in a kerthelyiséget próbálta hangsúlyozni, ami a kihelyezett asztalok számából is látszik. (6. kép) Az asztalok egy része szinte a sétányig ért, óhatatlanul is leülésre csábítva az arra sétálókat. A kerthelyiségnek villanyvilágítása volt, ami ebben a korban bizonyára nagy vonzerőt jelentett. A mindössze két szezont megért kioszk programjairól nem maradtak fenn adatok, de azt tudjuk, hogy Fóliáknak szándékában állt a vendéglője forgalmát ilyen módon is fellendíteni. „Értesüléseink szerint, Pollák kávés hetenkint kétszer zeneestéhjt is akar tartani a kioszkban. Pollák Armin egyénisége és rég kipróbált rátermettsége teljes garancziát nyújt arra nézve, hogy a közönség a nyári kávéházban megleli mindazt, ami egy kellemes tartózkodási és üdülő helytől várható."

2

* Ám az idilli állapot nem tartott sokáig, mert a városi lapok 1902. november 7-én már a kioszk pusztulásáról számoltak be. A reggel öt óra tájban keletkezett tűzhöz azonnal kivonult a tűzoltóság és a közelben állomásozó 83. gyalogezred egy szakasza is Magert hadnagy vezetésével, azonban az épületet nem lehetett megmenteni. ,,.4 drága épülettel ott égett az egész berendezés: 120 drb asztal, székek, abroszok, egész hatalmas evőeszköz, tálcza, chinaezüst kannák és a többi. A kioszk a Magyar-Franczia biztosító társulatnál 24 000 koronára volt biztosítva.

nZS Megközelítőleg így üidósít a Szombathelyi Friss 62