Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

2. szám - ADATTÁR - Spiegler Tibor: A szombathelyi Szent István-parki kioszk története. I. rész

SPIEGLER TIBOR A SZOMBATHELYI SZENT ISTVÁN-PARKI KIOSZK TÖRTÉNETE. I. RÉSZ SZOMBATHELY FEJLŐDÉSE A DUALIZMUS KORÁBAN, EGY MODERN VÁROS KEZDETEI A mai város arculata a 19. század utolsó harmadában kezdett el markánsan kialakulni. A kiegyezésig a mezővárosokra jellemző szerkezettel, infrastruk­túrával, gazdasági és társadalmi viszonyokkal rendelkezett. Az akkori képek­ből és leírásokból egy olyan kisváros képe mutatkozik meg, melynek köz­pontja a megyeház, a püspöki palota és a székesegyház. (1. kép) A főtéren egyemeletes polgárházak sorakoztak és a térről nyíló utcácskákban barokk és copf stílusú emeletes házak földszintes épületekkel váltakozva alkottak har­monikus utcasort. A nyugati irányban emelkedő Kálvária-dombhoz sétaíít ve­zetett, kis présházakhoz és a hozzájuk tartozó szőlőkhöz és gyümölcsö­sökhöz lehetett eljutni rajta a stációkon keresztül. A városnak kövezett ut­cája, tere nem volt, a világítást pedig olajlámpák szolgáltatták. A lakosság ke­reskedelemből, kézművességből és mezőgazdaságból élt. A régi városmagon kívül semmi nem mutatta a tervszerű városépítés nyomait. Az egykori város­falon kívül északi és déli irányban terjeszkedő város számos falusias jegyet viselt magán. A legtöbb porta zsúpfedeles, nemritkán gazdasági épületekkel egybeépített volt. Ennek egyik legjellemzőbb példája volt a mai Március 15-e tér keleti részén az 1960-as években még álló, Tizenháromváros néven is­mert kis mezőgazdasági település. 1 A város növekedését a gyáripar, a vasút és a kereskedelem fejlődése ha­tározta meg. Szombathely földrajzi fekvése, más nagyobb, konkurens város­tól való távolsága tette lehetővé, hogy központi szerepét erősíteni tudja. Az első vasútvonal, amely Szombathelyt érintette, az 1865-ben megnyílt bécsúj­hely-sopron-kanizsai volt. 1873-ban fejeződött be a Győr-Szombathely-Graz közötti szakasz kiépítése és ezzel a város vasúti csomópont lett. A sugaras szerkezetben épült vasútvonalak az 1890-es évekre a Monarchia három fővá­rosával Béccsel, Budapesttel és Zágrábbal kötötték össze Szombathelyt. 2 Nagyrészt a vasútnak köszönhetően a város lakossága 1857 és 1869 kö­zött majdnem megkétszereződött. 1870 és 1890 között a város 9710 lélekkel szaporodott, ez 114%-os növekedés, két évtized alatt annyi, amennyi az elő­ző 100 év alatt volt. 3 A fejlődés folyamatához tartozott a város jogi helyzetének rendezése is. Szombathely 1871-ben a rendezett tanácsú városok közé került. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom