Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)
2. szám - ADATTÁR - Spiegler Tibor: A szombathelyi Szent István-parki kioszk története. I. rész
SPIEGLER TIBOR A SZOMBATHELYI SZENT ISTVÁN-PARKI KIOSZK TÖRTÉNETE. I. RÉSZ SZOMBATHELY FEJLŐDÉSE A DUALIZMUS KORÁBAN, EGY MODERN VÁROS KEZDETEI A mai város arculata a 19. század utolsó harmadában kezdett el markánsan kialakulni. A kiegyezésig a mezővárosokra jellemző szerkezettel, infrastruktúrával, gazdasági és társadalmi viszonyokkal rendelkezett. Az akkori képekből és leírásokból egy olyan kisváros képe mutatkozik meg, melynek központja a megyeház, a püspöki palota és a székesegyház. (1. kép) A főtéren egyemeletes polgárházak sorakoztak és a térről nyíló utcácskákban barokk és copf stílusú emeletes házak földszintes épületekkel váltakozva alkottak harmonikus utcasort. A nyugati irányban emelkedő Kálvária-dombhoz sétaíít vezetett, kis présházakhoz és a hozzájuk tartozó szőlőkhöz és gyümölcsösökhöz lehetett eljutni rajta a stációkon keresztül. A városnak kövezett utcája, tere nem volt, a világítást pedig olajlámpák szolgáltatták. A lakosság kereskedelemből, kézművességből és mezőgazdaságból élt. A régi városmagon kívül semmi nem mutatta a tervszerű városépítés nyomait. Az egykori városfalon kívül északi és déli irányban terjeszkedő város számos falusias jegyet viselt magán. A legtöbb porta zsúpfedeles, nemritkán gazdasági épületekkel egybeépített volt. Ennek egyik legjellemzőbb példája volt a mai Március 15-e tér keleti részén az 1960-as években még álló, Tizenháromváros néven ismert kis mezőgazdasági település. 1 A város növekedését a gyáripar, a vasút és a kereskedelem fejlődése határozta meg. Szombathely földrajzi fekvése, más nagyobb, konkurens várostól való távolsága tette lehetővé, hogy központi szerepét erősíteni tudja. Az első vasútvonal, amely Szombathelyt érintette, az 1865-ben megnyílt bécsújhely-sopron-kanizsai volt. 1873-ban fejeződött be a Győr-Szombathely-Graz közötti szakasz kiépítése és ezzel a város vasúti csomópont lett. A sugaras szerkezetben épült vasútvonalak az 1890-es évekre a Monarchia három fővárosával Béccsel, Budapesttel és Zágrábbal kötötték össze Szombathelyt. 2 Nagyrészt a vasútnak köszönhetően a város lakossága 1857 és 1869 között majdnem megkétszereződött. 1870 és 1890 között a város 9710 lélekkel szaporodott, ez 114%-os növekedés, két évtized alatt annyi, amennyi az előző 100 év alatt volt. 3 A fejlődés folyamatához tartozott a város jogi helyzetének rendezése is. Szombathely 1871-ben a rendezett tanácsú városok közé került. 54