Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

2. szám - ADATTÁR - Képpel Csilla: Az aradi bitófák darabjai a Smidt Múzeumban

KÉPPEL CSILLA AZ ARADI BITÓFÁK DARABJAI A SMIDT MÚZEUMBAN A kiváló Vas megyei tudós professzona, a Budapesti Műszaki Egyetem egykori tanárára, a fás és füves növények szakértőjére, dr. Hollendonner Ferencre emlékezünk, halálának 70. évfordulója alkalmából. Neki köszönhető az aradi bitófák hiteles vizsgálatának eredménye, mely az eredetiséget bizonyítva a történettudomány részére különös jelentőséggel bírt. Az összehasonlító növényszövettan fáradhatatlan kutatójának 1935-ben váratlanul bekövetkezett halála megrázta az egész magyar tudományos világot. Munkásságának sokat köszönhet a magyar botanika, a barlangászat, a régészet és a történettudomány is.

1 Az aradi vértanúkról minden magyar szív megemlékezik október 6-án, s relikviáik rendkívüli kincsei múzeumainknak. A sors különös ajándéka, hogy Hollendonner Ferenc Vas megyei szánnazása miatt éppen ebbe a megyébe, a Smidt-gyűjteménybe kerültek azok a bitófadarabok, amelyeken a neves professzor végezte el a xilotómiai~ vizsgálatokat. Azok eredményei Európa szerte nagy érdeklődést váltottak ki és elismerést hoztak. Eddig ismeretlen volt az aradi bitófák Szombathelyre vezető útja, melyre fény derül a tudósra emlékezve. A Vas megyei Csehiből (ma: Csehimindszent) 1882-ben'* indult életút, bár éveit tekintve nem volt túl hosszú, de tartalmában gazdag és tiszteletreméltó eredményeket adott hazánknak. A sümegi középiskolai tanulmányok, majd a szombathelyi premontrei gimnáziumi érettségi* után a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán kapta meg első diplomáját. Kitűnő tehetsége és szorgalma miatt korán felfigyeltek rá tanárai és már 1905-ben a műegyetem növénytani tanszékén tanársegédi állást ajánlottak neki. 1907-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett növény-, állat- és földtanból; majd az év végére megkapta középiskolai tanári oklevelét is természetrajzból és földrajzból. A tanszéken eltöltött 11 év után 1914-ben a műegyetemen magántanárrá képesítették „Az ipari fák általános és szövettani ismertetése" című munkájával.

5 Később tanszékvezetői megbízást kapott. A háboríts évek közbeszóltak, a szépen felívelő műegyetemi tanári pályát el kellett hagynia. Az V. kerületi főreáliskolában tanárként dolgozott a létfenntartáshoz szükséges anyagiak előteremtéséért. Tudományos munkáját folytatta a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából, a magyarországi prehisztorikus fák és faszenek mikroszkopikus vizsgálatával. 1922 augusztusában a budapesti tudományegyetem habilitálta magántanáná „Összehasonlító növény szövettan" tárgykörében. A műegyetemen és a tudományegyetemen az általános szövettan, xilotómia, majd az anthrakotómia

6 iránti elkötelezettségével felkeltette tanítványai érdeklődését, tárgyait 49