Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)
2. szám - ADATTÁR - Horváth József: Adatok a szombathely-herényi Gothard-kastélv, illetve kúria birtoklástörténetéhez
Bár szorosan nem tartozik e tárgyhoz, de megemlíthető még az a tény, hogy az építkezés második fázisa idején a család lakásául - amint az egyik építtető, Gothard Jenő közléséből megtudható - az obszervatórium szolgált. 0 Mindezek előrebocsátása után következzék az újonnan emelt kastély mozgalmasan alakult sorsának felidézése. Az építkezés első ütemének idején még a meglévő, régi kastély ura Gothard IV. István volt. IV. István apjának, Gothard III. Ferencnek 1844. július 27-én bekövetkezett halálakor örökölte a kastélyt és a hozzátartozó uradalmat, amelyre azonban unokabátyja, Gothard III. István is igényt formált. A vagyon birtoklása körüli családi belharc előzményeiről és lefolyásáról e folyóirat lapjain korábban megjelent írás nyújt részletes áttekintést. 7 Az ügyről e helyt néhány szóban csak annyit, hogy az unokatestvérek között kirobbant, meglehetősen botrányosra sikeredett birtokjogi vita végül a két fél közti megegyezéssel, Gothard IV. István javára dőlt el, így az ő kezén maradt a herényi kastély, a birtokkal együtt. Gothard IV. István 8 1882. április 4-én bekövetkezett halála után az ekkor még álló régi kastély - és a herényi uradalom - három fia - Jenő, Sándor és V. István - tulajdonába került, közös osztatlan állapotban és egyenlő arányban. 9 Már az új kastély tulajdonviszonyát érintő változásra akkor került sor, amikor Gothard Jenő 1909. május 29-én utód hátrahagyása nélkül elhunyt, s az ő tulajdonrésze egyenlő arányban öccseire, Sándorra és V. Istvánra szállt át. 10 Rövidesen újabb fordulat állt be a kastély tulajdonviszonyában azáltal, hogy az 1911. június 14-én kelt adásvételi szerződéssel Gothard V. István az ingatlanban bírt 50%-os tulajdonrészét Sándor bátyja feleségére, Háczky Laurára ruházta át. 11 Ezzel az ügylettel az épület felerészben Gothard Sándomé kezére került. Az így előállt helyzet aztán alapvetően befolyásolta a kastély - és vele együtt a herényi uradalom - sorsának alakulását. A lényegi fordulatot Háczky Laura és Gothard Sándor 1916. évi válóperével összefüggő, 12 a kettejük közti tulajdonközösség felszámolásának ügyében támadt ellentét idézte elő. E nézeteltérésből - Laura asszony kezdeményezésére - per kerekedett. 13 A pert az váltotta ki, hogy Háczky Laura a vagyonközösséget megszüntetendő, a kastélyban és a herényi uradalomban birtokolt tidajdonrészét felajánlotta Gothard Sándornak megvételre, aki azonban nem reflektált rá. 1 * Erre Laura asszony pert indított a birtokra vonatkozó tidaj donközösség megszüntetése iránt. Háczky Laura 1916. április 12-én benyújtott keresetében kérte a bíróságot: „... a herényi = 1. 76. 78. 128. 217. 291. és a bucsui 385. számú £[elek]/[egyző]/c[öny]L>eA:/;>en 15 felvett ingatlanoha vonatkozó tulajdonközösségnek, az összes ingatlanok együttes bírói árverés útján való elárverezésével leendő megszüntetését elrendelni és engem [ti. Háczky Laurát] arra feljogosítani, hogy a hozandó jogerős ítélet alapján a telekkönyvi hatóságnál a közös tulajdont képező ingatlanoknak együttes bírói árverésen leendő eladását kérelmezhessem. " ie (A per tárgyát képező közös tulajdonú ház- és földingatlanok adatait a 2. táblázat tünteti fel. Ehhez megjegyzendő, hogy a fent felsorolt telekjegyzőkönyvi számok közül a kastély az l-ben az 1. helyrajzi szám alatt áll, a kúria - amelyről később lesz szó - a 291-ben szerepel.) 36
