Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Simola Ferenc: Kuntár Lajos: A véres Don

mind feltette a könyv szerzője. Sokra választ is találunk, sok kérdés nyitva is maradt. (A könyv jellegénél fogva tudatosan is!) Elisabeth Gmoser hihetet­len gazdag anyagot tárt elénk. Valóságos kincsesbánya lett ez a kiadvány, hi­szen nem korlátozta a feldolgozott fonásanyagot. Nem élt az elhagyás, a ki­hagyás módszerével. Bátran vállalta azt a kutatói magatartást, amely sze­rint a foirásbázis feltárása volt a célja és nem a benne rejlő összes kérdés megválaszolása. Hogy mást ne mondjak, nem vállalhatta az osztrák és ma­gyar uradalomigazgatás közti intézményes különbségek feltárását. Pedig a ma­gyar zálogbirtokosok a saját rendi felfogásukat is érvényre akarták juttatni. Egy szónak is száz a vége. Rendkívül hálásak lehetünk ezért a könyvért. Alapmű született: az osztrák és magyar birtokigazgatási modell különbözősége is benne van. Továbbá az a drámai felismerés, hogy a kőszegi uradalom mint császári kamarai birtok történetében is benne van, ami történelmünket nagy­ban is jellemezte. Ahogy a magyarországi rendiség nem örült a Mátyás-féle centralizmusnak, úgy annak sem örült, hogy a 15-17. században a zálogura­dalmakban a Habsburg-kormányzat élt. Pedig ezt nevezzük a kötetben is lép­ten-nyomon érezhető modernizálásnak. Ez az, arnit Zrínyi Miklós követelt az erős nemzeti királyság modelljében. Csak hát, a nyugat-magyarországi zálog­uradalmakban ez előbb zajlott le és osztrák kormányzati felügyelet mellett. BARISKA ISTVÁN KUNTÁR LAJOS: A VÉRES DON (A 2. honvéd hadsereg Don menti harcai. 2. kiad. Szombathely, 2003. 233 p., ill.) „Vitéz a veszedelemben esmérszik meg" (Zrínyi Miklós) Általánosan elismert tény az, hogy vannak olyan harctérségek és helynevek - mint például Muhipuszta, Mohács, Doberdó, vagy a Don-kanyar -, amelyek örökre bevésődtek a magyar nemzet történetébe is. Az emberiség emlékezetében lévő hadiesemények mozzanatait - a szájha­gyományon kívül - számtalan írás, rajz, kép rögzíti és örökíti tovább. Ezek jelentős része a 2. világháborúval foglalkozik. Ezen belül igen sok - szá­munkra nagyon is fájdalmas jelképként - az 1942-1943 telén, a Don-kanyar­ban történtekbe nyújt bepillantást. A Don-kanyar eseményeivel, a részben vasi katonákból álló 2. magyar hadsereg tragikus sorsával is foglalkozó írások közül - megírásának, kiadásá­nak, betiltásának és újrakiadásának története; valamint a szerző nem min­dennapi sorsa folytán, de mint később erre utalás történik, elsősorban a mü­87

Next

/
Oldalképek
Tartalom