Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)
1. szám - KÖNYVESPOLC - Simola Ferenc: Kuntár Lajos: A véres Don
mind feltette a könyv szerzője. Sokra választ is találunk, sok kérdés nyitva is maradt. (A könyv jellegénél fogva tudatosan is!) Elisabeth Gmoser hihetetlen gazdag anyagot tárt elénk. Valóságos kincsesbánya lett ez a kiadvány, hiszen nem korlátozta a feldolgozott fonásanyagot. Nem élt az elhagyás, a kihagyás módszerével. Bátran vállalta azt a kutatói magatartást, amely szerint a foirásbázis feltárása volt a célja és nem a benne rejlő összes kérdés megválaszolása. Hogy mást ne mondjak, nem vállalhatta az osztrák és magyar uradalomigazgatás közti intézményes különbségek feltárását. Pedig a magyar zálogbirtokosok a saját rendi felfogásukat is érvényre akarták juttatni. Egy szónak is száz a vége. Rendkívül hálásak lehetünk ezért a könyvért. Alapmű született: az osztrák és magyar birtokigazgatási modell különbözősége is benne van. Továbbá az a drámai felismerés, hogy a kőszegi uradalom mint császári kamarai birtok történetében is benne van, ami történelmünket nagyban is jellemezte. Ahogy a magyarországi rendiség nem örült a Mátyás-féle centralizmusnak, úgy annak sem örült, hogy a 15-17. században a záloguradalmakban a Habsburg-kormányzat élt. Pedig ezt nevezzük a kötetben is lépten-nyomon érezhető modernizálásnak. Ez az, arnit Zrínyi Miklós követelt az erős nemzeti királyság modelljében. Csak hát, a nyugat-magyarországi záloguradalmakban ez előbb zajlott le és osztrák kormányzati felügyelet mellett. BARISKA ISTVÁN KUNTÁR LAJOS: A VÉRES DON (A 2. honvéd hadsereg Don menti harcai. 2. kiad. Szombathely, 2003. 233 p., ill.) „Vitéz a veszedelemben esmérszik meg" (Zrínyi Miklós) Általánosan elismert tény az, hogy vannak olyan harctérségek és helynevek - mint például Muhipuszta, Mohács, Doberdó, vagy a Don-kanyar -, amelyek örökre bevésődtek a magyar nemzet történetébe is. Az emberiség emlékezetében lévő hadiesemények mozzanatait - a szájhagyományon kívül - számtalan írás, rajz, kép rögzíti és örökíti tovább. Ezek jelentős része a 2. világháborúval foglalkozik. Ezen belül igen sok - számunkra nagyon is fájdalmas jelképként - az 1942-1943 telén, a Don-kanyarban történtekbe nyújt bepillantást. A Don-kanyar eseményeivel, a részben vasi katonákból álló 2. magyar hadsereg tragikus sorsával is foglalkozó írások közül - megírásának, kiadásának, betiltásának és újrakiadásának története; valamint a szerző nem mindennapi sorsa folytán, de mint később erre utalás történik, elsősorban a mü87