Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: Egy elfelejtett gyár. - Első magyar hímzőipar Soukup és Korb Kőszegen -

elutasító döntésben. A magyar nyelven írt Kőszeg és Vidéke ugyanakkor „szolíd, magával tisztában levő, bizalomkeltő üzletember'

1

'-ként jellemezte Soukupot és egyértelműen a gyár felépítése mellett nyilatkozott.

27 Május 7-én újabb értekezletet tartottak az álláspontok közelítésére, ahol a résztvevők a támogatás összegének felemelése mellett foglaltak állást.

28 Ezek után a május 11-én tartott rendkívüli közgyűlésen, ahol a biztonság kedvéért Szájbely Gyula is részt vett, nagy többséggel - 5 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett - elfogadták az újabb tanácsi javaslatot.

29 Bár a képviselők közül néhányan a polgármestert hibáztatták a dolgok elfajulásáért.

30 Ezután már nem volt akadálya az építkezés elkezdésének. A befektetők még három telket megvettek saját pénzen, így a gyár területe mintegy 8 holdat tett ki. Az építés elkezdését a szénakaszálás befejezésétől tették függővé.

31 Júliusra Josef Seidl bécsi építész elkészítette a terveket. A kivitelezési munkákat Müller Ede szombathelyi építész kapta meg, olyan szerződési feltételekkel, hogy helybeli iparosokat is be kell vonnia a novemberig elkészítendő három „terjedelmes" épület építésébe.

32 November közepére ezek el is készültek és a gépek egy része is megérkezett, amelyeket két svájci szakmunkás szerelt össze. A termelés egyelőre nem indulhatott el, mert egy-egy gép beállítása két hetet is igénybe vett. A munkások egy részét azonban már ekkor felvették, és elkezdték betanításukat. Ugyan csak két év múlva kellett volna 20 gépet üzemeltetni, de a cég vezetői úgy döntöttek, hogy 1902-ben már emelt létszámmal kezdik a termelést.

3,1 1902 elején a város lakói csodájára jártak az új üzemnek, alkalomadtán Hugo Soukup is kalauzolta a látogatókat. A termelés először négy, majd újabb három géppel indult be folyamatosan.

34 Az iparhatósági engedélyt 1902. február 8-án kapták meg a tanácstól. Ugyanezen a napon kapott a cég művezetője, Richard Janota működési engedélyt.

35 A hivatalos jelentések szerint a gyárba befektetett tőke összesen 34-2.000 K volt. Ebből a telek és az épületek 212.000, a gépek 72.000, egyéb befektetések 58.000 K-t tettek ki. A gépeket Svájcból és Németországból, a többi felszerelést magyar forrásból szerezték be. A felszerelésekhez tartozott még gőzkazán, vízszivattyú és egy két LE-s benzinmotor. A világításhoz gázt használtak, amelyet légszesz-előállító berendezésben fejlesztették. A gyártmányokat - hímzéseket és hímzett csipkéket - Magyarországon és Ausztriában tervezték értékesíteni. A 20 hímzőgépet 70 munkás szolgálta ki.

86 A gyár 1905 végéig a két bécsi tulajdonos által jegyzett magáncégként működött. Erről az időszakról sajnos nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre. 1903-ban és 1904-ben áruikkal részt vettek a szombathelyi és a soproni iparkiállításokon. Az elsőn a két helyi gyárral együtt díszoklevéllel tüntették ki termékeiket. Sopronban csak ők vettek részt Kőszegről. Ezekről a Kőszeg és Vidéke dagadó kebellel, mint a kisváros nagy sikeréről számolt be.

37 1904-ben a szerződéseknek megfelelően elkezdték a bővítést, újabb termet építettek 25 gép számára. Ekkor úgy tervezték, hogy 1906-ban fejezik be a teljes kiépítést egy fehérítőtelep létrehozásával.

38 68