Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - Németh Tibor: A költőfejedelem és a szürke eminenciás. - Berzsenyi Dániel és Kis János párhuzamos életrajza -

"A • { ' f. •«/*.• ^/x.*.• ?e««x #wi /»« / § . / ,jg' f J/ ««^ 4/v «f-e*.. #? 4«y* *»^^ ****^# ~^»/ t *5fe ^*"™ ' «"^ AU* e*|fe8^««i «t&i. Berzsenyi Dániel versei. [Kézirat facsimile]. Bp., 1976. 36-37. lev. Érdekesség, hogy van Berzsenyinek egy „Kazintzy és Kis" című, 1808 körül született verse, amelyet azonban hiába keresnénk bármelyik gyiijteményben, mert Kazinczynak jobban tetszett „Az én Múzsám" változat s erre javította ki. Lehet, hogy a címben nem akart az általa oly nagyra tartott Kis Jánossal együtt szerepelni?! Berzsenyi anyósának, 1804-ben történt halála után a sömjéni birtokot Ajkay Jánosnak zálogba adta, az ingóságokat pedig gyermekkori játszótársának, az egyházashetyei Kimoss Jakabnak adta el, aid Kunoss Endre jeles író apja volt. Berzsenyi már több mint öt éve élt Niklán, amikor a tőle alig 40 km-re lakó alispán, Sárközy István, Kazinczy egyik levelezője Széphalomról értesült, hogy a közelében él egy költő. 1810. február 19-én kelt levelében Kazinczynak ezt írta: „egy nem régi emigráns emberséges és philosophus ember lakik ott nagy csendességbe. Kit, mivel ki nem szokott járni, senki sem esmér... Benedek a keresztneve.''''

67 Kis János egyik legjelentősebb sikerét a magyar nyelv ügyében írott, 1806-ban megjelent pályadíjas munkájával aratta: „A magyar nyelvnek mostani állapotjárói, kimívelhetése módjáról, eszközeiről" címmel. A Kultsár István által 1804-ben meghirdetett magyar nyelvi pályázat bírálóbizottságában a kiíró mellett Prónay Sándor, Schedius Lajos, Révai Miklós, Verseghy Ferenc és Virág Benedek vett részt. Kis János munkája az egyedüli a kandidálóké között, amely Kazinczy nyelvújító törekvéseivel is foglalkozott. Prónay Sándor Kazinczyhoz írott levelében ezt írta róla: „Az első írásnak dicséretére 25