Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

3. szám - Komjáthy Kálmán: A holokauszt 60. évfordulóján. - Képek a körmendi zsidóság életéből -

. \y, elhuny ayollsáy, ax enyészet uralkodik- mindenüU.(Nyuyali oldalról Jénykéj/ezve.) A politikai háttér és a fajgyűlölet mellett a gazdasági tényezők is jelentős szerepet játszottak, ugyanis az elhurcolt zsidóság ingó-ingatlan vagyona az uralkodó rendszer, illetve azok vezetőinek birtokába jutott. Az évforduló kapcsán néhány sorban szeretném feleleveníteni Könnend zsidóságának szerepét és kálváriáját. Az első körmendi zsinagóga az 1800-as évek közepén épült a Kossuth Lajos utcában. Az épület az új zsinagóga elkészülése után többször gazdát cserélt, míg végül államosították. Utolsó gazdája Muray Sándor kádármester volt. Itt lakott Vörös Sándor rendőrőrs-parancsnok. Az ő halála után az épületet önkényes lakásfoglalók lakják, így az egész épületegyüttes pusztulásra van ítélve. 1851-ben Batthyány herceg - a helyi földbirtokos - egy telket adományozott a zsidó közösségnek, hogy azt temetőként használják, mivel a régi temető megtelt. A Hevra Kadisa mellett több társadalmi szervezet működött a városban: nőegylet, öregek otthona, és különböző alapítványok. A körmendi zsidók minden nemzeti és társadalmi szervezetet támogattak. A zsinagóga a 18. században épült és 1922-ben egy Batthyány herceg által adományozott földbirtokon egy új zsinagógát is felszenteltek. A zsidó iskolát 1860 körül alapították, a tanulók 20%-a keresztény volt.

1 Városunk ipari és kereskedelmi hálózatának mintegy 80-85%-át irányították, 100-150 embernek biztosítottak munkát. Zsinagógájuk köré települve laktak, üzleteiket főleg a főtér vagy piactér körül rendezték be és már az 1930-as években lehetővé tették a féléves, éves részletre történő vásárlást. 10