Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

2. szám - ADATTÁR - Tóth Kálmán: A kultúrpalota - a mai Savaria Miízenm - építésének históriája 1900 és 1910 között

László Sándor az általa elkészített terveket 1901. március 29-én teijesztette az egyesületi közgyűlés elé. Eszerint a 700 négyzetméter alapterületű palota oszlopcsamokos, középső, emeletes részét két oldalról magasföldszintes épületszárnyak zárták volna közre. Az emeletre az igazgatósági tanácskozóterem és egy irodahelyiség, a földszint homlokzati részébe a néprajzi gyűjtemény és a könyvtár, háüil a déli oldalra a képtár került volna. Az építés költségeit a mérnök 100.000 koronára tette. Az épületet a mai múzeummal megegyező helyre, a város által 1899-ben felajánlott kert déli oldalára tervezte, helyet hagyva egy park létesítéséhez is. A közgyűlés a tervek beható tanulmányozására felülbíráló albizottságot hozott létre és László Sándort felkérte, hogy az esetleges észrevételek alapján módosított tervezetet legkésőbb április hó 15-ig a terjessze a választmány elé.

7 Ennek megtörténte után, a vezetőség engedélyeztetés végett benyújtotta a terveket a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségéhez és a magas építési költségek fedezetére kérte az államsegély felemelését:

8 80.000 korona segély 16 éven át, 6000 koronás részletekben való folyósítását.

9 1902 augusztusáig nem tudunk a kérés sorsáról, ekkor a választmány lépéseket tett a döntés megsürgetésére.

10 Igaz, hogy októberben már 100.000 koronás előirányzatról szóltak a hírek, Károlyi Antal alispán, egyesületi alelnök és Kárpáti Kelemen egyesületi tikár, főgimnáziumi tanár az ügy előmozdítása érdekében mégis Budapestre utaztak.

11 Batthyány és Károlyi közbenjárására sikerült is ígéretet szerezni a kultusztárcától a tíz év alatt folyósítandó 80.000 korona segélyre.

12 Közben azonban problémák merültek fel az épület elhelyezésével kapcsolatban. Nem hivatalos úton értesült az egyesület vezetősége arról, hogy Szombathely városa a központi fekvésű Deákligetben korábban felajánlott telket szívesen hasznosítaná más célokra. A magas talajvízszint miatt is többletkiadásokra lehetett számítani. A megfelelő hely kiválasztására és a várossal való megegyezésre ezért Brenner Tóbiás polgármester elnökletével bizottság alakult, amely - megfelelőbb telek hiányában - a régi állatvásárteret találta a legalkalmasabbnak.

1A A javaslatot az 1902. november 15-én tartott igazgató-választmányi ülés nem fogadta osztatlan egyetértéssel. Újabb helyszín merült fel: dr. Edelmann Sebő főgimnáziumi igazgató, a kultúregylet igazgató-választmányának tagja, a Szent István parkotjavasolta.

1

* A bizottság a területet alkalmasnak találta a múzeumépítésre, ezzel a decemberi 6-án tartott választmányi ülés is egyetértett. Az ekkor megalakított építési bizottság Szabovits Ottó szombathelyi építészt kérte fel az új építési vázlatrajzok és költségvetés elkészítésére.

15 A múzeumot a szekszárdi mintájára kívánták felépíteni.

16 A december 6-ai választmányi ülésről betegsége miatt távol levő Seemann Gábor felsőkereskedelmi iskolaigazgató levélben nyújtotta be tiltakozását, részletesen kifejtve a Szent István park ellen szóló gyakorlati, idegenforgalmi és városépítészeti érveket: 1. „Vármegyénk nemcsak egyike az ország legnagyobb vármegyéinek, hanem úgy politikai történet, mint földrajzi fekvés, geológiai alakulás és természeti viszonyok tekintetében Magyarország egyik legnevezetesebb, leggazda54