Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

2. szám - ADATTÁR - Tóth Kálmán: A kultúrpalota - a mai Savaria Miízenm - építésének históriája 1900 és 1910 között

TÓTH KÁLMÁN A KULTÚRPALOTA - A MAI SAVARIA MÚZEUM ÉPÍTÉSÉNEK HISTÓRIÁJA 1900 ÉS 1910 KÖZÖTT A mai Savaria Miizeumban, az egykori kultúrpalotaként emlegetett épületben egy márványtábla hirdeti: „A magyar nemzeti közművelődésnek emelte ez épületet jótevői segítségével a Vasvármegyei Kultw-Egyesület az 1908-ik évben." Ezen épület falai között működő könyvtárból kölcsönözhette ki kedvenc olvasmányait valaha a szombathelyi polgár, itt csendült fel a kultúregyesület zenekarának előadásában többek között Kodály és Bartók muzsikája, aratott sikert virtuóz játékával számos világhírű zeneművész, köztük a város szülötte, Koncz Jani. Itt tanított festészetet Radnóti Kovács Árpád, itt gyűjtötte össze egy-egy rövid, de műtörténeti szempontból felbecsülhetetlenül fontos kiállítás erejéig verebi Végh Gyula és báró Miske Kálmán 1912-ben, majd Horváth Tibor Antal 1934-ben, a megye gyűjteményeiben fellelhető műkincsek színe javát. Megfértek falai közt a fényes estélyek, a műkedvelő színielőadások, a különböző tanfolyamok és ismeretterjesztő előadássorozatok, sőt - a paletta teljessége kedvéért - egy időben még a mozielőadások és (nem átvitt értelemben!) az ökölvívó mérkőzések is. Néhány év, és elpereg egy évszázad a szombathelyi kulturális intézmények bölcsője, a Gyöngyös-parti kultúrpalota felett... Az 1900. év elején a Vasvármegyei Kultur-Egyesület javára a Sabaria vendéglőben rendezett estélyen egy szép, fiatal hölgy ógörög jelmezben, „... tündöklő rózsás világítás mellett egy ódát szavalt, miközben a nézőtér elsötétedett és egy palota [vetített] ködképe vált láthatóvá,''''

1 kifejezve a kultúregyesület legfontosabb kezdeti célját, a múzeumnak és könyvtárnak otthont adó épület létrehozását. Ha az egyesület akkori anyagi lehetőségeit nézzük, a „ködkép" találó metafora is, hiszen a „palotaalap" még két év múlva is csupán 10.167 korona 50 fillér volt.

2 Ez az összeg az építési célra 1900-ban megítélt, 1901-től folyósított 40.000 korona államsegély első két részletét és kamatait foglalta magába.

3 1899 novemberében, az igazgató-választmány első ülésén Éhen Gyula polgármester, egyesületi alelnök javasolta, hogy gróf Batthyány Lajos elnök

4 kezdeményezze a megfelelő fórumokon az építési tervek ingyenes elkészítését.

5 Az államsegély megítélése után, közel egy év múlva, 1900 októberében László Sándor mérnököt kérte fel a választmány erre. Ugyanezen az ülésen bizottságot is választottak az építési ügyek intézésére.

6 53