Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

2. szám - ADATTÁR - Vizi László: Négy évszázada történt. - Hogyan került Könnend a Batthyányak birtokába? -

elnyomták, Somogyi András tiszttartó jelentette Batthyánynak, hogy „mindjájokat byroval, esküttekkel és töb vén polgárokkal öszve az Várban bé fogattattam és vakmerő álnokságokért eőryzetben rekesztöttem."

61 Nem holmi kis ijesztgetés volt ám ez a fogság, mert 1609-ben „közülük nyolcan még mindig a tanácsbéliek közül a várban raboskodnak"*

2 számolt be levelében a tiszttartó. A körmendiek az líriszék és a földesúr hatalmaskodása ellen a királyhoz fordultak jogaik, igazságuk védelmét kérve. 1609. augusztus 29-én Bécsből írt levelet II. Mátyás király Batthyány II. Ferencnek: „Körmend város közönsége súlyos panaszt emelt ellene, hogy őket mindenféle jogtalan szolgáltatásokkal terheli, bebörtönzi stb. Meghagyja tehát, hogy minden jogtalan cselekedettől tartózkodjék, az elfogottakat engedje el, az elvett javakat adja vissza. "

33 A körmendiek engedetlenségének megtörése gátlástalanul tovább folyt, a királyi levél semmibevételét bizonyítja, hogy amikor Thurzó György nádor érdeklődött a körmendiek királyhoz írt panaszáról, a csalárd válasz így szólt: „Az kegyelmed levelét megértettem, a körmendiek dolga felöl ő felségét informálom. De minthogy előbb meg akarom őket hallgatnom, és végére akarok mennem az ő panaszoknak, kegyelmedet kérem az ő panaszokat kölgye meg. "

:Wt Hamarosan sor került Batthyány II. Ferenc úriszékének újabb tárgyalására 1610 áprilisában,

35 ahol a körmendieket lázadó, összeesküvő, parancsmegtagadóként ítélték el. Az ítélettel véget vetett az ellenállásnak, bebörtönzéssel törte meg a polgárok ellenállását. Megszüntette a város önkormányzatát, semmissé tette a városalapító IV. Béla királytól kapott és más királyok által megerősített - szinte minden - kiváltságot. Tehát, így, ezekkel a tényekkel teljes Körmend város története. JEGYZETEK Zimányi Vera: A herceg Batthyány család levéltára. Repertórium. Bp., 1962. (továbbiakban: Zimányi, 1962.) 15. p. (Levéltári leltárak; 16.) Bandi Zsuzsanna: Könnend a középkorban. Könnend, 1987. 41. p. (Körmendi füzetek); Tóth István György: Körmend a kora íijkorban, 1526-1809. In: Körmend története. Szerk. Szabó László. [Körmend, 1994.] (továbbiakban: Tóth, 1994.) 99. p. Vas Megyei Levéltár. A Vasvár-szombathelyi Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára iratai. Staturoriae. Erdődy család, 1555. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) A herceg Batthyány család levéltára. Az IIlésházv család iratai (továbbiakban: P 1341.) Lad. 18. Fase. 1. no. 3. 5

Uo. 6 MOL P 1341. Lad. 18. Fase. 1. no. 8 ad 11. 7 MOL P 1341. Lad. 18. Fase. 1. no. 12. 8 MOL P 1341. Lad. 18. Fase. 1. no. 17. Zimányi, 1962. 15. p. Illésházy István és az Erdödyek közötti adásvételnek nincs nyoma. Nem valószínű, hogy az elmérgesedett, perekkel terhelt kapcsolat végén Illésházy átengedte volna körmendi birtokát az Erdődyeknek. Az ekkor már hatalmas vagyon felett rendelkező Illésházynál nem anyagi rászomltság játszott, szerepet az eladásban, inkább a jogviták lezárásának ebben a korban klasszikus megoldása, a vitatott birtoknak harmadik személy részére történő eladása. 23