Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

2. szám - MŰHELY - Balogh Péter: A Rumi Rajki Műpártoló Kör portréja

MŰHELY BALOGH PÉTER A RUMI RAJKI MŰPÁRTOLÓ KÖR PORTRÉJA A rendszerváltozás tájékán szinte egymás után alakultak meg a legkülönfélébb civil szervezetek országszerte és helyben egyaránt. Ez utóbbiak közt elég említeni az Éhen Gyula Kört, a Rotary Clubot, a Lions Klubot, a Premontrei Diákszövetséget, a Bencés Diákszövetséget, a Honvéd Hagyományőrző Egyesületet, a Pannicvlvs Régiségtani Egyletet, és még többet is fel lehetne sorolni. Mások ezidőtájt újjáalakultak, mint a Vas Megyei Honismereti Egyesület, a Szépítő Egyesület, a Szombathelyi Képtár Baráti Köre, stb. Ezt a felélénkült társadalmi mozgást részben a szabad légkör, másrészt az egyesülésről megalkotott 1989. évi II. törvény segítette. Az iijonnan alakult szervezeteknek - kör, egyesület, klub, társaság stb. - közös jellemzője volt, hogy alulról szerveződtek, tagjai önkéntesen társidtak egy-egy közös cél érdekében. Az újrapolgárosodásnak, a polgári létnek szerencsére voltak hagyományai, hiszen pl. Szombathelyen már 1823-ban megalakult az Emberbaráti Egyesület, 1885-ben a Szépítő Egyesület, az 1937-es címtár szerint 163 egyesületet tartottak nyilván a városban. Sajnos, ennek a virágzó civil életnek 1946-ban Rajk Lászlóék véget vetettek, beszüntetve mindenféle egyesület működését, a továbbiakban csak felülről, mesterségesen létrehozott szervezetek létezhettek. A szombathelyi újonnan alakult egyesületek egyike volt a Rumi Rajki Műpártoló Kör, amelyet 1991. május 9-én jegyzett be a bíróság, és azóta töretlenül működik. Nevét a már szinte teljesen elfeledett rumi születési! Rumi Rajki István (1881-1941) szobrászművészről vette. Megszületése nem volt előzmény nélkül. A művész unokaöccse, Rajki Gyula (1927-1992) középiskolai tanár az 1970-es években már kutatta az életművet, s eredményeit a Vas megyei múzeumok értesítőjének 9-10., illetve 11-12. kötetében tette közzé. Ezt követően B. Dorner Mária rendezett 1987-ben egy kamara-kiállítást Rajki István munkásságáról, amelyet Heckenast János nyitott meg. Ekkor döbbentünk rá többen, hogy micsoda értékek rejtőznek feltáratlanul a városban és a megyében, ráadásul a legtöbbjük méltatlanul elhanyagolt állapotban van. Az együtt látott fényképanyag - közttik a „Szent Márton megkereszteli édesanyját", a Magyar László emlékmű, a Daliák, az Éhen Gyula szobor és a többiek - a felfedezés örömét adta, és egyértelmű volt, hogy kiemelkedő alkotóval van dolgunk, s valamit tenni kell. A Kör megalakulásában a legfőbb szerepet a szobrász rokona, Rajki Gyula játszotta, aki művészeket, főépítészt, e sorok íróját és más művé5