Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)
3-4. szám - Hudi József: A falutörténetírás múltja és jelene Magyarországon
hetővé vált a falutörténet művelése. 1990-ig számos szocialista község története jelent meg nyomtatásban. A várostörténetek mellett színvonalas falumonográfiák is születtek, főként akkor, ha azok megírását szakemberekre bízták. 34 Az egyszemélyes monográfiák mellett egyre népszerűbbekké váltak a munkacsoport által készített összefoglalások, melyeknek egy-egy fejezetét az illető terület szakértői - természettudósok, régészek, néprajzosok, levéltárosok, történészek - készítették. Az 1980-as évek végére a hely történetírás társadalmi, tudományos elismertségben is felzárkózott a nemzettörténet mellé, ugyanakkor megkezdődött a hagyományos, a politikatörténet primátusára épülő nemzeti történetírás felbomlása, lassú átalakulása. 35 A helytörténetírás színvonala a 20. század második felében kétségkívül sokat emelkedett. A forráskiadványok, történeti segédtudományi munkák, régészeti, műemléki topográfiák, helytörténeti lexikonok és adattárak, statisztikák megsokszorozták az adott településre vonatkozó tudást. A kutató munkáját agrártörténeti munkák, módszertani tanulmányok és útmutatók segítették. 36 A helytörténeti munkákra a szakkritika is felfigyelt. A napjainkban divattá vált községtörténet-írás akkor felelhet meg hivatásának, ha színvonalas munkák születnek. Ehhez az szükséges, hogy a megrendelők biztosítsák a monográfia megírásának és kiadásának költségeit, elegendő időt hagyjanak a jól kiválasztott szerzőknek, a rátermett szerkesztőnek a kézirat összeállításra, lektoráltatására, a nyomdai előkészítési és nyomdai munkálatokra. Tekintettel arra, hogy egy-egy jól megírt községi monográfia nemzedékek olvasmányává válhat, semmi sem lehet károsabb, mint a sebtében összedobott fércmű. JEGYZETEK A levéltáros kollégák segítségével összeállított bibliográfia szerint 1990-2002 között megjelent monográfiák száma megyénként a következő: Baranya megye 75, Győr-Moson-Sopron megye 61, Fejér megye 36, Komárom-Esztergom megye 33, Somogy megye 62, Tolna megye 34, Vas megye 46, Veszprém megye 94, Zala megye 44. A kérdéskörre vonatkozóan lásd: „A településtörténeti monográfia-írás kérdései" című, 2002. november 21-én Veszprémben rendezett konferencia előadásai. = Acta Papensia, 2003. 1-2. sz. 172 p. A műfaj történetét korábban a nagybajomi monográfia tapasztalatait felhasználva áttekintette Solymosi László: Falumonográfiák Magyarországon. = Comitatus, 1991. 5-6. sz. (továbbiakban: Solymosi, 1991.) 100-107. p. A magyar történetírásról átfogóan Flegler Sándor: A magyar történetírás történelme. Sayoiis Eduard: A magyar történelem kútforrásai. Ford. ifj. Szinnyei József. Bp., 1877. VIII, 304 p. (Olcsó könyvtár; 38.); Mályusz Elemér: Magyar történettudomány. [Bp., 1942.] (továbbiakban: Mályusz, 1942.) 156 p. (Bolyai könyvek); Lékai Lajos: A magyar történetírás, 1790-1830. Bp., 1942. 205 p. (Ciszterci doktori értekezések; 83.); Lederer Emma: A magyar polgári történetírás rövid története. [Bp.], 1969. 197 p.; Gunst Péter: A magyar történetírás története. Jav. kiad. Debrecen, 2000. (továbbiakban: Gunst, 2000.) 284 p. (Történelmi Kézikönyvtár) 95