Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)
1. szám - IN MEMORIAM - Krajczárné Cierna Lubica: „Tapasztalataim nem egyeztek a hivatalos állásfoglalással..." - Dr. Zielbauer György (1929-2002) -
IN MEMÓRIÁM „TAPASZTALATAIM NEM EGYEZTEK A HIVATALOS ÁLLÁSFOGLALÁSSAL..." - DR. ZIELBAUER GYÖRGY (1929-2002) Elhunyt dr. Zielbauer György a Német Kisebbségi Önkormányzatok Vas-Zala Megyei Szövetségének elnöke, az Országos Választmány tagja, az MTA doktora. 2002. december 30-án lakásán érte a halál 73 éves korában - közölték szűkszavúan az év utolsó napján a híradások. Ahogyan ilyenkor lenni szokott, hihetetlennek és felfoghatatlannak tíínt, hogy távozott. Akik ismerték, egymás között csak arról beszéltek, hogy nemrégen, a napokban találkoztam vele, semmi baja nem volt. Jómagam is másfél nappal halála előtt futottam vele össze, és a jellegzetes „szevasz apám, hogy vagy" köszönéssel kedélyesen elbeszélgettünk és boldog újévet kívántunk egymásnak. A személyes hangnem oka, hogy egy évtizedig voltam jóval fiatalabb kollégája a főiskolán és talán ennél is több, mert szinte lányának tekintett. Azt mondják, a halál mindig rosszkor és váratlanul jön, ő sem várta még, az előbb említett beszélgetésben is az önkormányzati feladatairól tett említést. Úgy élt, mint akinek van dolga még a világban. Mert ő kereste és megtalálta magának a feladatot. Derűs volt mint mindig, a nehézségeiről, betegségről szinte sohasem beszélt, talán csak akik igazán közel álltak hozzá, érezhették időnként ennek nyomát. Lendületét, energiáját, nyughatatlanságát, szívósságát és kitartását mi „fiatalok" gyakran irigyeltük, amikor Szombathely és Budapest között a vonaton szinte hetente találkoztunk vele. Itt sem tudott pihenni. Elhunyta alkalmából megjelent életét és munkáját ismertető írások és az őt búcsíiztató beszédek is szinte csak a közéleti pályafutását hangsúlyozták. Alig esett szó vagy csak érintőlegesen arról az időszakról, amit hivatásában töltött el mint pedagógus, pedig büszkén mondta mindig szolgálati éveinek számát, 42 esztendőt töltött el a katedrán. Tanítói oklevelét Szegeden szerezte 1951-ben és ezt ugyanott általános iskolai oktatásra jogosító diplomával folytatta 1964-ben, majd 1967-ben középiskolai tanári diplomáját is ott vette át. Szegeden, Eleken és Kétegyházán tanított, 1978-ban kapott kinevezést Szombathelyre, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolára. Ez arra ösztönözte, hogy ismét lépjen: doktori címét 1970-ben már az ELTE Bölcsészkarán védte meg, és ugyanitt 1985-ben a kandidátusi fokozatot is elérte. Munkája elis84