Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)
1. szám - ADATTÁR - Gál József: A szombathelyi szép- és iparművészeti iskola 66 - Rácz János: „Nem tudni, mi lesz még (a) neve" - Adatok a Vasi Szemle újraindításának történetéhez -
Szemle történetében is nyomon követhető: induláskor kiadóként Szombathely Város Tanácsa és a TTIT szerepelt; majd előbb „lemaradt" a TTIT, később a városi tanács helyére pedig a megyei tanács került, az engedély megszerzését pedig a megyei pártbizottság „intézte". A kiadáshoz szükséges anyagi forrással ugyanis a megyei tanács, a politikai kompetenciával pedig a megyei pártbizottság rendelkezett. Ezt a kérést is - most már az MSZMP Központi Bizottságának Titkársága elutasították, erről Tóth Dezső első titkárt 1958. június 11-én értesítették, s arról is, hogy a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Mi'ívelődési Minisztérium esetenként engedélyezi egy-egy példányszám megjelenését. 37 A levélnek van - az elutasítás mellett - egy másik figyelemre méltó része is, amelyben a következő olvasható: ,J£ülön felhívjuk az elvtáj sak figyelmét aira, hogy az esetenkénti kiadásra kerülő folyóiratszámnak a helyi ii odaírni, művészeti és tudományos erők fóinmai, a helyi kulturális élet fejlesztését szolgálják és ezért budapesti szerzők műveit csak kivételes, indokolt esetben közöljék. n9S E „figyelmeztetés" alapja az volt, hogy már a „Vasi Szemle" íijraindításának kezdetén volt ilyen szándék, ez azonban nem csak irodalmi alkotásokra vonatkozott. Az 1956. július 23-ai értekezlet jegyzőkönyvében olvasható: „Ugyancsak egyértelműen sürgősnek tartják az értekezlet tagjai, hogy a megyei népművelési osztály, vagy a kijelölt szerkesztő hamarosan keresse fel kéréssel Kádár Zoltán dr. egyetemi tanszékvezető docenst (Debrecen), Varga János dékánhelyettest (Budapest), Hoiváth István Károly aspiránst (Budapest), Hegedűs Géza írót (Budapest), Weöres Sándor költőt (Budapest), Urbán Ernő írót (Budapest). Nevezettek részben megyénk szülöttei, részben meleg barátság és szeretet kapcsolja őket a vasi földhöz. Vasi vonatkozású tudományos értekezéseket és szépirodalmi műveket kérünk tőlük a meginduló vasi folyóirat részére." 39 Ezzel a folyóiratért folytatott „makacs küzdelemnek" nem lett vége. Erről három dokumentum is tanúskodik: az egyiket 1960. május 26-án, a másikat 1961. március 28-án, a harmadikat pedig 1963. október 31-én dátumozták. Az 1960. május 26-án arról értesítették dr. Gosztonyi Jánost, az MSZMP Vas Megyei Bizottsága első titkárát, hogy „Az Agitációs és Propaganda Bizottság ana az álláspontra jutott, hogy mivel állandó jellegű, megfelelő színvonalú lap kiadásának feltételei jelenleg még nincsenek meg, egyelőre nem tartja indokoltnak a lap rendszeres kiadását". Ez nem volt igaz, a feltételek adottak voltak egy helyi folyóirat kiadásához korábban is. Inkább arról volt szó, hogy az erős centralizálásra törekvő politikának jobban megfelelt az alkalmankénti engedélyezés gyakorlata, erősebb kontroll lehetőséget biztosított. 1961. március 16-17-én dr. Gosztonyi János és Gonda György, Vas Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke Budapesten a megyét érintő több kérdésről - az illetékes minisztériumokban - tárgyalásokat folytattak, s ezek eredményéről 1961. március 28-án tájékoztatták az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagjait. Az általuk készített (és aláírt) jelentés 16. pontjában olvasható: „A Vasi Szemle folyóirattá szeivezése ügyében a Művelődési Miniszté78