Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

1. szám - ADATTÁR - Gál József: A szombathelyi szép- és iparművészeti iskola 66 - Rácz János: „Nem tudni, mi lesz még (a) neve" - Adatok a Vasi Szemle újraindításának történetéhez -

ziTc".

32 A tartalmi felépítést tekintve: ,JVIivel a folyóirat honismereti jellegűnek készül, helytörténeti, néprajzi, geológiai, botanikai tanulmányokra is szükség van. Mindenesetre már kissé szűknek érezzük a filozopter-szemlélettől meghatározott tartalmú felépítést. Többrétűén kívánjuk ismerni és ismertetni megyénket. Be kívánjuk vonni a Szemle szakmai táborába a különböző, a gyakorlati élettel is összefüggő, a termelést is befolyásoló szaktudományok, a technika, az agrár- és orvostudomány legjelesebb elméleti művelőit. "

33 A Vasi Szemle-tervezet épített a páveli-hagyományokra, de meg is haladta azt. Dr. Kiss Gyula a folytonosság hangsúlyozása mellett „lényegében új folyóirat'''-ról is írt,

34 s ez legalább két dolgot jelentett: egy - még az értelmiség tekintetében is - szélesebb olvasótábor megcélzását, és a gyakorlati élettel, a termeléssel is összefüggő szaktudományok beemelését a folyóirat hasábjaira. Ettől lett kor szerű, de úgy is fogalmazhatunk: korszerű. Az 1957. április 12-ei tanácskozást követően az MSZMP Vas Megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága s Vas Megye és Szombathely Város Tanácsa közös felterjesztésben kérték negyedévenként, 6 ív terjedelemben a Vasi Szemle megjelenésének engedélyezését. A kérést a Kiadói Főigazgatóság elutasította. Az 1957 tavaszán kiadott engedélye alapján a „Vasi Szemle" (helyismereti évkönyv) csupán egy esetben jelenhetett meg. A Vasi Szemle első száma ennek alapján 1958 májusában a Vasi Napok keretében került az olvasók kezébe. De már az évkönyv megjelenése előtt újabb akció indult a folyóiratkiadási jog megszerzéséért. Látva azt, hogy a „szokásos út" önmagában nem elég a politikai akadályok legyőzésére, ezért a Magyar Szocialista Munkás Párt (MSZMP) Vas Megyei Bizottságának illetékes vezetői is „csatasorba álltak". A centralizált pártállam működési rendjének megfelelően közvetlenül ahhoz a pártfórumhoz fordultak a folyóirat engedélyezéséért, ahol a tényleges politikai döntéseket hozták a kiadványok engedélyezéséről.

35 1958. március 22-én Tóth Dezső első titkár és Vámos József, az agitációs és propaganda osztály vezetője a Végrehajtó Bizottság nevében küldtek levelet Orbán Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottság Tudományos és Kulturális Osztálya vezetőjének, amelyben megírták: „Szükségesnek látjuk.(...) és kéljük, hogy a Vasi Szemlét évkönyv helyett folyóirattá változtathassuk, mert ehhez a szükséges feltételek adva uanna/c."

36 A folyóirat ismertetésében a Szemle mint helyismereti folyóirat szerepelt, hármas tagozódással: társadalomtudományok (helytörténet, munkásmozgalom története, irodalomtörténet, néprajz, népnyelv, művészettörténet), természettudományok (geológia, őslénytan, állattan, növénytan, embertan) és alkalmazott tudományok (technika, agrártudomány, orvostudomány stb.); állandó rovatokként a következőket sorolták fel: hoszszabb tanulmányok, kisebb közlemények, megemlékezések, forráskiadványok, a vasi kulturális élet és könyvkiadás kritikája, tájékoztatás a szomszédos területek tudományos és kulturális életéről. Felelős kiadóként itt már csak Vas Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága szerepelt. Ebben szerepet játszott az, hogy egyfajta centralizáció a megyében is bekövetkezett. Ez a Vasi 77