Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

1. szám - ADATTÁR - Révész Tamás: Az elfelejtett repülőtér. - Adalékok a szombathelyi katonai reptér történetéhez -

goszláv támadástól tartva a repülőtér védelmére rendelték ki őket. 1941. június 27-én Magyarország belépett a 2. világháborúba. Szombathelyről a Kárpát-csoport támogatására a 3., ún. „sólymos" közelfelderítő-századot vezényelték a frontra.

81 Tovább bővült a gépállomány, ugyanis a német Arado-k pótlására 40 db, olasz, Nardi FN-305 típusú repülő érkezett.

82 A jelentősen megnövekedett légi forgalom miatt még a bejárat közelében álló, húes víztornyot is le kellett bontani, mert az „idegen" gépek éjszakai repülését nagymértékben veszélyeztette.

83 1944 elején ismét komoly bővítés kezdődött. Új épületeket emeltek a mind nagyobb számban érkező német kiképzők számára, sőt a kifutópályát is felújították. A munkaerő biztosítására még diák munkatáborokat is szerveztek. További helynyerés céljából a REGVI nagy részét a mintegy 50 kilométerre levő Kenyéri hadirepülőterére telepítették át.

84 Az első német harcoló egységek már március elején megérkeztek Szkopjéból, ugyanis ide helyezték át a IV. J.G. 27. vadászosztályt Bf-109-es gépeivel.

85 Március 19-én a repülőtér német megszállása minden incidens nélkül ment végbe, hiszen a hadvezetés egyértelmíí parancsba adta a helyőrségeknek, hogy ne álljanak ellen. 1944 tavaszától a 15. Amerikai Légi Hadsereg (AAF) kiegészítve az Angol Királyi Légierő (RAF) 205. Bombázó Csoportjával Olaszországból felszállva megkezdte támadásait a dunántúli célpontok ellen.

80 A város és a reptér légterét a 8. német vadászrepülő-hadosztály (központja Bécs-Koblenz, paranscnok Handrick ezredes) védte. Ehhez tartozott még a 101. sz. veszprémi vadászosztály (Puma) - októbertől ezred - és koranyártól a szombathelyi „A" reptéren állomásozó, mintegy 25-30 Do 217-s gépet számláló német, éjszakai vadászosztály (11/ NJG 101), valamint június l-jétől a III/NJG 6 Messerschmidt Bf 110 G-4-es és Junkers Ju 88-as repülőivel (parancsnok L. Feilerer őrnagy). Feladatukat azonban a kevés bevethető gép, üzemanyaghiány és a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudták kielégítően ellátni.

87 Az első légitámadás 1944. július 26-án késő délelőtt érte a repülőteret. Ekkor állítólag az AAF húsz B-24-ese 44 tonna bombát dobott le. A Magyar Királyi Allamépítészeti Hivatal jelentése szerint viszont: „... Gencsapáti község határában egy 38 gépből álló csoport a repülőtér és a község között mintegy 60 nagyméretű bombát dobott le. A bombák 13-15 m átmérőjű és 4-6 m mély tölcséreket vágtak... A repülőtéren egy német katona meghalt, egy kisleányt [?] pedig ugyanitt a földtömeg eltemetett, súlyosabb sérülésekkel került elő. A lehullott bombák közül még több nem robbant fel. "

m A repteret és környékét a háború alatt bizonyíthatóan legalább tizennyolcszor érte légitámadás.

89 Igen sok repülőgép már a földön megsemmisült, az épületek zöme megrongálódott és a kifutópálya nagy része használhatatlanná vált, sőt egy alkalommal a Kőszegpaty melletti üzemanyagtárlók is kigyulladtak.**

0 (10. kép) A katonai helyzet nagyfokú romlása miatt előkészületek történtek egyes alakulatok Németországba történő kitelepítésére. A REGVI I-III. 1945. március 4-én települt ki Zeltwegbe - 32 tiszt, 250 főnyi legénység, 216 növendék, kb. 210 fő hozzátartozó és mintegy 270 db különböző fajtájú repülőgép 56