Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)
1. szám - ADATTÁR - Révész Tamás: Az elfelejtett repülőtér. - Adalékok a szombathelyi katonai reptér történetéhez -
A város lakosságát igen megrázta a szerencsétlenség. Július 13-án, a Szent Márton téren több ezres tömeg búcsúztatta az elhunytakat. A repülősök díszőrséget adtak, a tér felett pedig egy órán át, hat, fekete színű repülőgép körözött. 72 Mindezek ellenére Bertalan Árpád százados vezetésével még 1938 augusztusában megkezdődött egy kísérleti ejtőernyős keret megszervezése. Az első csoportos ugrás november 2-án volt, amikor is négy Ca. 101/Sm repülőből 13 fő ugrott egyszerre. Egy szemtanú elmondása szerint ez igen nagy élményt jelentett mindenki számára, mert még a repülősök sem láttak azelőtt ilyet. A keret fokozatos bővülése és az egyre intenzívebb gyakorlatozás már zavarta a repülőtér normális működését, ezért az új szállítógépek (SM-75) megérkezése után az ejtőernyősöket 1939. október l-jével végleges állomáshelyükre, Pápára helyezték. 73 1938-ban a politikai helyzet döntően megváltozott, mert a bledi konferencián a kisantant országok elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. Ekkor indulhatott meg a haderő nyílt fejlesztése. 1939. január l-jével jött létre az önálló Magyar Királyi Honvéd Légierő. Az első bécsi döntés következtében Magyarország katonapolitikája is gyökeresen átalakult, a repülő. terek stratégiai szerepe átértékelődött. A harci alakulatok zömét a Dunától keletre telepítették, így Szombathely lett a repülős, gyakorlati alapkiképzés egyetlen központja. Visszaemlékezések szerint a REGVI növendéklétszáma mintegy 130 fő volt ekkor, az „A" és a váti repteret is teljesen elfoglalták. 7 * A kiképzés „sokszínűségét" mutatja, hogy csak a bombázó-iskolán hat különböző géptípuson folyt az oktatás. Egyszerre akár több mint húsz repülő is lehetett a levegőben az ún. iskolakörön. A gépek lényegesen különböző leszállósebessége miatt az összeütközés veszélye igen nagy volt. 75 Hosszabb szünet után, 1939. június 8-án délután ismét repülőnapot tartottak. A zártkörű rendezvényen, meghívott közönség - a III. hadtest szombathelyi alakulatainak képviselői és a város vezetői - előtt, már kimondottan harci bemutatót tartottak. A jelen lévők gyakorló bombázást, valamint egyéni és csoportos ejtőernyős ugrást is láthattak. 76 Néhány nappal később, június 16-án három FIAT Cr 42-es érkezett kipróbálásra és szeptember 20-áig még 15 gép jött összesen. 77 Az ennek ellenére is mind nyilvánvalóbbá vált géphiányt csak részben enyhítette, hogy 1940 elején megindult a Caproni Ca-135bis/U nehézbombázók szállítása. A repülőkért magyar legénység utazott Olaszországba. Ott a gyári pilótáktól kaptak kiképzést, majd a gépekkel szombathelyi pihenő után Debrecenbe repültek. Néhány szerelő is érkezett, az egyiküket pl. Angelonak hívták. 78 A fokozott igénybevétel és a nagysebességű repülők megjelenése miatt további fejlesztésekre került sor. A „B" repülőteret teljesen felújították, mert az új gépek mintegy 200 km/h sebességgel értek földet, így megállásukhoz csaknem 2000 m-es kifutópályára volt szükség. Sínek lefektetését is tervezték, hogy megteremtsék a közvetlen vasúti összeköttetés lehetőségét. Az üzemanyag szállításában lett volna ennek többek között óriási jelentősége. 79 (9. kép) 53
