Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)
3-4. szám - Bariska István: Volt egyszer egy lexikon. - Epilógus a Vas megyei helytörténeti lexikonhoz -
fent említett óriási vállalkozás így lett az egykori nyugat-magyarországi térség fogalmi- és történeti kisajátítása is egyben. Tekintettel arra, hogy a helytörténeti lexikonok célja a „népességre vonatkozó információk összegyűjtése" 16 és közreadása, nyilvánvaló a különbség. Azaz, a burgenlandi példánál a helytörténeti lexikon szííkebb műfaj, egyszersmind a település- és népességadatai mélyebbek is. A párhuzam itt tehát csak annyiban érvényes, hogy a műfaj- és szemléleti különbség is világos legyen. Végül utalni kell még egy burgenlandi kiadványra. Nevezetesen az „Osterrechisches Städtebuch. 2. Burgenland. Die Städte des Burgenlandes" („Az osztrák városok könyve. 2. Burgenland. Burgenland városai") című, 1996-ban megjelent kézikönyvre. Voltaképpen az Osztrák Tudományi Akadémia Gazdaság-, Társadalom- és Várostörténeti Bizottsága kiadványa. 17 Erre még lesz hivatkozás. A híres, stájer gazdaságtörténész, Othmar Pickl, valamint a magyar származású, kitűnő várostörténész Deák Ernő fémjelezte kötet modellértékű. A német és az osztrák városi kézikönyvek szerkesztési alapelvei szerint kialakított szerkezetet 20 tematikus részre, főcsoportra bontották (pl. a település neve, fölrajzi helyzete, preurbánus szakasza, a város földesurasága stb.). Ezeken belül 62 alcsoportot (pl. lakosság: származása, járványok, összeírások, egyházi anyakönyvezés, jelentős családok, személyek, lakosságlétszám stb.) alkottak. A szerzők csakis ezekre kereshettek adatokat. Csakis az adott fő- és alcsoportok szerint, ezen belül pedig kronológiai alapon közölhették a település adatait. Ha valamely településre bizonyos típusú adat nem jött elő, az a hiányból kiderült. De a módszertani-közlési fegyelmet az egységesség érdekében be kellett tartani. Majd látni fogjuk, hogy volt-e ilyen fegyelem a vasi lexikon anyaggyűjtésében, feldolgozásában és adatközlésében. 4. KONCEPCIÓ 4.1 A. kiadvány trianonizálása Mint minden hasonló jellegű kiadványnál, a „Vas megyei helytörténeti lexikon" esetében is döntő a szerkesztési elvek, a koncepció tisztázása. Előre kell bocsátani, hogy mind Vas, mind Zala megye esetében (történeti) határmegyékről kell beszélnünk. Felmerült tehát, hogy mi történjen az elcsatolt települések anyagával. Az akkori MSZMP Központi Bizottsága Kulturális Osztályán az a döntés született mindkét megyére, hogy azokat át kell adni az utódállamoknak. Hol voltak ekkor még „a szellemi közösség"', valamint a „Haza...magasabb fogalmát" hirdető erdélyi üzenetek? Ez az anyagátadás még ha az mikrofilmen történt is - ízig-vérig politikai döntést volt. A helytörténeti lexikonok „trianonizálása", azaz önfeladás. Nem csoda, ha Ausztriában 2001-ben ilyen címmel jelenhetett meg a Trianon előtti „hosszú polgári korszak" közigazgatási archontológiája: „Die Verwaltungsgliederung des späteren Burgenlandes, 1848-1921" . 18 Az elcsatolt nyugat-magyarországi megyék 1848-1921 között összegyűjtött adatai a főispáni tisztségtől a segéd157
