Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Bariska István: Volt egyszer egy lexikon. - Epilógus a Vas megyei helytörténeti lexikonhoz -

3.2 A megszakadt sorozatról A veszprémi példa szakmai szempontból ígéretes párhuzamnak ígérkezett. Megjelentetését az Akadémiai Kiadó vállalta. Erdei Ferencnek, az Magyar Tudományos Akadémia akkori főtitkárának az előszavából az is megtudható, hogy a veszprémi lexikon voltaképpen a ^^Magyarország helytörténeti lexikona'''' címet viselő sorozat első kötete volt.* Ez is szerepel a belső címlapon. Hovatovább még egy fontos utalás is. Az nevezetesen, hogy a fenti kötet a Magyar Országos Levéltár, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Statisztikai Tanszéke kiadványaként látott napvilágot. Időközben azonban Veszprém megye a közigazgatási átszervezés nyomán 1946-1950 között kiegészült a keszthelyi, a tapolcai, a sümegi és a balatonfüredi járásokkal.

5 Noha a Minisztertanács 1034/1978. évi határozata a keszthelyi járást visszaadta Zala megyének, az 1977-ben lezárt kéziratból ezt már nem vették ki. így, ha késéssel is, de 1988-ban megjelent a Veszprém megyei kiegészítő kötet: „Veszprém megye Helytörténeti Lexikona II." is.

6 Ezt követően 1991-ben Kovacsics József „Zala Megye Helytörténeti Lexikona" címszó alatt külön kiadványban közölte Keszthely és környéke" településtörténeti lexikonát.

7 Zala egy része tehát úgy jutott lexikon-nyilvánossághoz, hogy történetét még Veszprém megye részeként dolgozták fel. Itt azonban már nem szerepel a sorozatcím, de az Akadémia Kiadó sem. A zalai 150 íves anyag 1968-ban kiadáskész volt. Az Akadémiai Kiadó azonban visszalépett a közreadástól. Ennyiben tehát eltér a vasi kézirat sorsától, hiszen Zala sok tekintetben nyomdakész anyagot tett az asztalra. A Zala megyére vonatkozó összegyűjtött anyag elkészült négy kötete azóta is a Zala Megyei Levéltár tulajdonát képezi. Tudunk arról, hogy hasonló a helyzet Fejér megyében is, sőt Kovacsics egy helyütt a Heves megyei helytörténeti lexikon-kutatásokra is tett megjegyzést.

8 Hovatovább először „próbaképpen két megyét ... Borsod és Veszprém megyéket" vették munkába.

9 3.3 Visszapillantás Ez az összefoglalás nem vállalkozik ana, hogy részletezze a helytörténeti lexikonok születése történetét. Ennek most is utána lehet nézni a Veszprém megyei kötetek szerzői-szerkesztői bevezetőiben. Az mégis idekívánkozik, hogy honnan vezetett az út eddig. 1898. IV. te. létrehozta az Országos Községi Törzskönyvbizottságot (továbbiakban: OKTB). Feladata az volt, hogy tisztázza és egységesítse „a község- és egyéb helyneveket".

10 1912-re már akkora történeti anyag állt rendelkezésre, hogy a közzétételt fontolgatták. Az OKTB 1948-ban fél évszázados jubileumát ülte. Ekkor született meg a helytörténeti lexikonok terve. Az első ötletet az 1. világháború, a másodikat az OKTB 1952. évi megszüntetése hiúsította meg. Az említett törvényhely az OKTB elnöke és helyettese feladatait a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal fő-és aligazgatójára bízta. Az érdekelt országos szakintézmények e nyilvánvaló politikai döntést nem nyelték le ingyen. Cserébe Magyarország 155