Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Bácskai Vera: Vas megye várostörténeti munkáinak módszertani kérdései

kiegyenlítse. S az is a szerkesztőtől kérhető számon, hogy a kézművesipar 17-19. századi történetét bemutató, rendkívül adatgazdag tanulmány miért került az egyéb tanulmányok közé, miért nem épült be a megfelelő korszak történeti bemutatásába. 3. MONOGRÁFIÁK Sárvár monográfiája. Szerk. Horváth Ferenc. Szombathely, 1978. 787 p. Sárvár története. Szerk. Söptei István. Sárvár 2000. 548 p. Páratlan jelenség, hogy egy városról 22 év leforgása alatt két monografikus történeti mű szülessen, hiszen ilyen vállalkozásra általában száz, legjobb esetben is félévszázad elteltével kerülhet sor. Az 1978-ban megjelent, s a századfordulóra már elfogyott kötet részben megújított, bővített és némileg korszerűsített kiadását a millenniumi év gazdagabban csörgedező pénzforrásai ösztönözték. Mindkét kötet a szakemberek mellett a városi lakosság és az odalátogatók érdeklődését célozza meg. Bár terjedelmét tekintve mindkét kiadás az utóbbiak számára nem olyan csábító olvasmány, kétségtelen, hogy a 2000-ben megjelent kötet kiállítását, tipográfiáját és a közölt képek minőségét tekintve vonzóbb, mint az inkább a korabeli tankönyvekre emlékeztető első kiadás. A két kötetet más-más szerkesztő jegyzi, szerzői gárdája többségében azonos, új szerzők főleg az 1867 utáni korszakban jelennek meg. Az új szerkesztő, Söptei István nagyjából megőrizte az előbbi kötet szerkezetét, de a történeti tárgyalást kiegészítette néhány művelődéstörténeti tanulmánnyal. Radikálisan megváltoztatta az első változat kaotikus és érthetetlen periodizációját, amely a Mohácsot követő évszázadokat mindössze két - 1530-1849, illetve 1860-1918-as - periódusra osztotta, fittyet hányva e nagy korszakok töréspontjaira, a város fejlődésének különböző korszakaira, csakúgy, mint az országos politikatörténeti korszakhatárokra. Várostörténeti szempontból az új korszakhatárok is vitathatók lennének, de kétségtelen, hogy a jelenlegi kronológiai felosztás - 1532-1671, 1671-1800, 1800-1867, 1867-1918 elfogadhatóbb. Az 1671-es korszakhatár a város története szempontjából sorsdöntő változást, a birtokos váltást jelzi

? és így helyénvaló. Kevésbé világos, miért esett a választás 1800-ra, amikor mind a térségben, mind az egész országban lezajló átalakulás első folyamatai inkább a 18. század végén észlelhetők. A város 1867 előtti történetét megvilágító tanulmányok változtatás nélkül kerültek az új kötetbe - hiszen a szerzők egy része az eltelt idő alatt elhunyt -, a periódushatárok megváltoztatását a szerkesztő a fejezetek „vágásával" oldotta meg. A tárgyalás azonban néhány új tanulmánnyal is kiegészült. Maga a szerkesztő, Söptei István vállalkozott arra, hogy az előző kötetből hiányzó fontos témákat - mint a Rákóczi szabadságharc, a reformkor, az 1848-1849-es forradalom történetét, illetve a város közigazgatási szervezetét röviden összefoglalja. Tematikailag gazdagodott a dualizmus kori rész is, új szerzők csatlakoztak a kisipar és kiskereskedelem helyzetét, az egyesületek 147