Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Bácskai Vera: Vas megye várostörténeti munkáinak módszertani kérdései

bemutató fejezet, amely a történeti kontextusból kiemelve, kronologikusan mutatja be a városszerkezet alakulását. Az egyes utcák, épületek felsorolása, építészeti stílusuk alaposabb elemzése nélkül, élettelen, az egyes épületek sivár leírása még az ott lakók számára sem mondhat sokat, az „idegeneknek" semmit. Annál is kevésbé, mert a fényképek gyakran nem kapcsolódnak a szöveghez. A városszerkezet bemutatásához több térképvázlatra lett volna szükség. Egészében: a kötet a várostörténet azon periódusára jellemző, amelynek célja, hogy amit tudunk, írjuk le, kronologikusan illetve tematikusán, különösebb koncepció nélkül. A többi munkától egyedül az különbözteti meg előnyösen, hogy élesebben exponálja a városiasság, a városi szerepkör kérdését - talán azért is, mert a kötet elkészültekor a település még nem nyert városi rangot. A kötet nem inspirál újabb kutatásokra, nem beszél a forráshiányról, forráskritikáról, holott az olvasó szereti, ha beavatják a kutatás menetébe is, különösen ha saját városáról van szó, amelyről neki is van képzete, hallomása. Hiába találunk jó, színvonalas tanulmányokat, mindez nem ad egységes képet a városról, túlzott terjedelme miatt pedig megemészthetetlen. Körmend története. Szerk. Szabó László. [Körmend, 1995.] 522 p. A város vezetésének szándékai szerint a település várossá válásának 750. évfordulóját várostörténeti monográfia megjelentetésével kívánták megünnepelni. Bár a munkálatok 1988-ban kezdődtek, az évfordulóig rendelkezésre álló hat év a szándék megvalósításához nem volt elegendő, feltehetően ez indokolta az eredeti elképzelés módosítását, monográfia helyett tanulmánykötet készítését. A kötet első, nagyobb részében a város általános fejlődéstörténetét vázolja fel kilenc tanulmány a legrégibb kortól napjainkig. Ezt további, különböző tematikájú öt tanulmány követi. Szerkezete tehát hasonlít a szentgotthárdi tanulmánykötetéhez, attól azonban előnyösen különbözik szerényebb terjedelmével és arányosabb szerkezetével, valamint abban, hogy a kiegészítő, főleg művelődéstörténeti tanulmányok jóval szerényebb terjedelműek és nem tűnnek annyira töltelékanyagnak, mint az előzőnél. A tanulmányok általában inkább leíró, mint elemző jellegűek, és figyelemreméltó, hogy az 1800 előtti korszak alaposabban kidolgozott, inkább elemző, mint a későbbi korszakok, ahol egyre jobban eluralkodik a puszta eseménytörténet. A városi szerepkör kialakulása, gazdagsága, mint vezérfonal e kötetből is hiányzik, ezek a kérdések rendszertelenül, inkább utalásszerűén fordulnak elő. A kötet periodizációját sem ez a szempont vezérelte, ugyanakkor nem is veszi át az országos korszakolást. A kora-újkori fejezet 1526-tól 1809-ig, az újkori 1800-tól 1918-ig tekinti át a város fejlődését: e periódusokon belül mind az országosan, mind helyileg különböző töréspontok jelölhetők ki. A városiasság problematikájának hiánya különösen számon kérhető Dénes Józsefnek a város középkori történetével foglalkozó fejezetében, hiszen a szerző az 1238 utáni korszakra vonatkozóan már korábbi feldolgozásra támaszkodhatott, ígérete, miszerint e korszakra vonatkozóan ennek az általa nagyra ér145