Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Bácskai Vera: Vas megye várostörténeti munkáinak módszertani kérdései

zők többnyire környezetükből kiszakítva, önálló univerzumnak tekintettek -, ezek többnyire esetlegesek, és inkább utalások, mint elemző megközelítések. A Csepreg 1621. évi feldúlását ismertető tanulmány a város életének egy drámai időszakát mutatja be. Várostörténeti szempontból csak az kifogásolható, hogy a terjedelem nagy része a mögöttes eseményekkel foglalkozik. A háttéresemények túlságosan részletes taglalása a városiak rovására nem csak e tanulmány szerzőjének, Sági Ferencnek róható fel, az ismertetett munkák általános jellemzője, hogy a városra vonatkozó adatok szűkössége miatt a hiányt a mellékesebb kérdések túl bő ismertetésével töltik ki. Módszertani szempontból kiemelkedő Dominkovics Péter tanulmánya, melynek fontosságát a szerény cím - Adatok és források Csepreg mezőváros 17. századi történetének kutatásához - nem is tükrözi. A soproni levéltárban található, Csepregre vonatkozó iratok elemzése alapján vázolja fel - hipotetikusan - a város gazdasági és társadalmi képét, érzékelteti jelentőségét és hanyatlását. Kijelölve a 17. századi város történetének csomópontjait, egyúttal részletes útmutatást ad a földesúri levéltárakban található források felhasználásához. Hasonlóképpen lényeges és új információkat tartalmaz Búza Jánosnak a sziléziai borkivitelről szóló írása, amely új megvilágításba helyezi Csepreg jelentőségét. A tanulmánykötet - leszámítva a korai századokat - valóban olyan tanulmányokat közöl, amelyek súlyponti kérdéseket taglalnak, és új megvilágításba helyezik a település jelentőségét és ezért példamutatónak tekinthető. 2. „ELVETÉLT MONOGRÁFIÁK" Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szerk. Kuntár Lajos, Szabó László. Szombathely, 1981. 771 p. Az „elvetélt monográfia" típusába sorolható a Szentgotthárd történetét megörökítő, 1981-ben megjelent tanulmánykötet, annak ellenére, hogy a szocialista kor frazeológiáját túlbuzgón alkalmazó bevezető ugyan csak „átfogó igényű tanulmánykötetet" ígér, a kötet szerkezete azonban világosan elárulja, hogy az eredeti cél inkább átfogó igényű összefoglalás lehetett. A bevezető szerint a szándék a szocialista hazafiság, a lokálpatrióta érzelmek élesztése, a szülőhely jobb megismertetése volt, a kötet azonban ennek nem tehet eleget. A 18 szerző tanulmányait tartalmazó kötet terjedelme - a település jelentőségéhez képest is - kissé túlméretezett: a vaskos, 770 oldalas könyv nem tűnik különösen csábító olvasmánynak a laikus olvasó számára, de még a szakembernek is komoly megpróbáltatást jelent. Az egyébként önmagukban színvonalas tanulmányokat tartalmazó kötetnek nincs világos vezérfonala. A geológiai és természetföldrajzi viszonyok ismertetését hat történeti fejezet követi, melyek a kezdetektől 1975-ig mutatják be 324 oldalon a város történetét. A szerkesztők nagyvonalúak voltak a szerzőknek nyújtott terjedelem tekintetében: habár a város középkori és kora újkori korszakára vonatkozóan alig maradt fenn elemezhető, értékelhető adat, e 142