Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Bácskai Vera: Vas megye várostörténeti munkáinak módszertani kérdései

pintható a város egésze, az újkori, és főleg a közelmúltra vonatkozó előadások inkább leíróak, a tárgyalt eseményeknek vagy jelenségeknek a város inkább színhelye, mondhatnánk kulisszája, hiányzik az élő, lüktető városi társadalom, a városlakók tevékenysége. Különösen áll ez az 194-5 utáni, elsősorban a közigazgatási átalakulást bemutató krónika jellegű tanulmányokra. Ezért azonban a szerzők nem hibáztathatok: kevés kutatásra támaszkodhattak, és a rendszerváltozás utáni évtized elemzőbb bemutatására sem a hozzáférhető forrásanyag nem elegendően sokrétű, másrészt kérdéses, hogy van e már kellő történeti távlat e korszak bemutatásához. E korszak bemutatását egy konferencián ennek ellenére hasznosnak tartom, mert ösztönzi és megalapozza a további kutatást. Egy konferencia-kötet szerkesztői nehéz helyzetben vannak, hiszen az elhangzott előadásokat célszerű, mondhatnám kötelező eredeti formájukban megjelentetni. Mégis, egyes esetekben talán helye lett volna némi kiigazításnak, így például Ory Ferencnek a trianoni békediktátum hatásáról szóló előadása esetében. Az előző tanulmányból (Söptei Imre) kiderül, hogy Kőszeg hanyatlása, súlyának csökkenése már a 19. század közepén megfigyelhető, és e folyamatot Trianon csak erősítette. Ory viszont mindezt a békeszerződésnek, a területvesztésnek tulajdonítja, nem véve tudomást az előzményekről. A konferencián még nem ismerhette Söptei mondanivalóját, a szöveg publikálásának előkészítésekor azonban jó lett volna, ha figyelembe veszi az elmondottakat, vagy a szerkesztők hívják fel erre a figyelmét. Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk. Dénes József. Csepreg, 1996. 230 p. A tanulmánykötet a település várossá avatásának első évfordulójára jelent meg és ismerve a jubileumi kiadványok előállításának többnyire rövidre szabott időkeretét, érthető a kissé csapongó összeállítás. A kötetnek csaknem a felét az őskortól az Árpád-korig terjedő időszak főleg régészeti anyagra támaszkodó bemutatása teszi ki. Mivel a település régészeti feltárásában eddig nem sok történt, a szerzők kénytelenek a város történetét a Répce-vidék alapos és részletes ismertetésével helyettesíteni. A település sorsára inkább analógiák, mint a rá vonatkozó írásos és régészeti anyag alapján következtethetünk. A dokumentálatlan - vagy kevéssé dokumentált - korszakok ilyen részletes bemutatása - mint látni fogjuk - a többi Vas megyei város történetére is jellemző, Csepreg esetében még megbocsátható is, hiszen a kötet egymással össze nem függő tanulmányok füzére, ahol a megfelelő arányok kialakítása kevésbé alapkövetelmény, mint egy monográfiánál. Egyébként e tanulmányok igen színvonalasak, olvasmányosak, a laikus olvasó számára is érthetők. Hasonlóképpen homályban marad maga a város Kerny Teréz írásában a csepregi Madonna-szoborról. E rövid művészettörténeti tanulmány, talán terjedelmi okokból, talán a szerző kompetenciájának hiányban nem veti fel, hogy e szobor itteni jelenléte milyen összefüggésben van a város jelentőségével, polgárainak igényeivel, ízlésével, anyagi erejével. 140