Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Bácskai Vera: Vas megye várostörténeti munkáinak módszertani kérdései

kötetekkel alapozzák meg. Ezek célja a még feltáratlan korszakok, illetve problémák tisztázása, valamint az, hogy a leendő monográfiát ne terheljék túl a részadatok, hiszen az összefoglalás hivatkozhat ezek adatanyagára. A jól megtervezett előkészítés lehetővé teheti, hogy a monográfiát immár csak néhány szerző írja meg, kiküszöbölve a sokszerzős tanulmánykötetek szempontrendszerének, stílusának egyenetlenségeit. E módszerhez folyamodott pl. Kiskunhalas, vagy Pécs szerzői gárdája. A várostörténeti tanulmánykötetek e vonalához sorolható a Kőszeg, illetve Csepreg történetére vonatkozó kötet. Nem e módszertani megfontolás vezette Körmend és Szentgotthárd történetének szerkesztőit. Az eredeti szándék nyilvánvalóan összefoglaló monográfia készítése volt. Feltehetően a fehér foltok sokasága, vagy egyes korszakok megírására vállalkozó szerzők hiánya miatt kényszerültek arra, hogy tanulmánykötetté alakítsák. E változtatás eredménye kissé féloldalasra sikerült: amennyiben a munkák bizonyos részei - főleg a korábbi korszakok - a város történetének teljes feltárására törekednek, a fennmaradó rész lazán összefüggő tanulmányok fűzére. E típust „elvetélt monográfiának" nevezném. Két város történetéről készült összefoglaló monográfia: Szombathely történetének csak az első, 1526-ig terjedő kötete jelent meg eddig, Sárvárról azonban két évtized leforgása alatt két nagyszabású monográfiát publikáltak, ami egyedülálló a magyar várostörténetírásban Az alábbiakban a kötetek egyedi bemutatásával kívánok néhány, a jövőben követendő, illetve kiküszöbölendő módszertani kérdésre rámutatni. 1. TANULMÁNYKÖTETEK Kőszeg, 2000. Egy szabad királyi város jubileumára. Szerk. Bari ska István, Söptei Imre. Kőszeg, 2000. 384 p. A kötet a városi privilégiumlevél kiadása 350. évfordulóján tartott konferencia előadásait tartalmazza. A tanulmányok meggyőzően bizonyítják a 20. századi kutatások, s főképpen a század utolsó negyedében fellendült vizsgálatok magas színvonalát és interdiszciplináUs jellegét. A konferencián történészek, régészek, művészettörténészek, had- és gazdaságtörténészek és közigazgatási szakemberek számoltak be újabb kutatási eredményeikről, más-más pontra helyezve a hangsúlyt, de mindig új, fontos kérdésekre összpontosítva. Az előadások a városfejlődés egész ívét ölelik fel, a középkori kezdetektől napjainkig, nem a teljesség igényével - tehát nem burkolt monográfia! -, hanem egyes problémákra összpontosítva a figyelmet. Olyan kérdésekre, amelyek lényegesen hozzájárulhatnak egy majdani városbiográfia elkészítéséhez. Bár egy tudományos konferencia előadásai kerültek a kötetbe, tetszetős kivitele, tematikai sokrétűsége következtében a nem szakmai közönség érdeklődésére is számot tarthat. A tematikai sokrétűség elismerése mellett meg kell állapítani, hogy jelentősen különböző a korai korszak, illetve az újkor megközelítése. Míg a középkori és kora-újkori tanulmányok elemzőek, és a részkérdések mögött mindig kita139