Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Dominkovits Péter: A „Száz magyar falu könyvesháza" sorozat nyugat-dunántúli köteteiről

A témáról települési szinten, részletesen: Kovacsics József: Győr-Moson-Sopron megye kialakulása, területi, népességi és közigazgatási változásai. In: Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. 19. köt. Győr-Moson-Sopron megye. Szerk. Kigyósi Attila. Bp., 2002. 21-48. p. (A fenti példához hasonlóan az érintett megyék, Vas és Zala szempontjából a sorozat többi kötete is kitűnően használható: Pl. 4. Vas megye. írta és szerk. Kovacsics József. Bp., 1993. 455 p.) A kötetek szerzőinek felkérése a mai megyebeosztás figyelembevételével jött létre. Bár önmagában az elv kritizálható lenne, a megvalósult kötetek szerencsés személyi döntéseket mutatnak! A községegyesítésekre: Magyar Népköztársaság helységnévtára, 1973. Bp., 1973. 9801005. p.; Magyar Köztársaság helységnévtára, 1995. Bp., 1995. 836-862. p. Lipszky, Joannes: Repertórium locorum objectorumque in XII. tabulis mappae Regnorum Hungáriáé, Slavoniae, Croatiae et Confiniorum Militarum .... occurrentium. Budae, 1808. 162., 234., 549., passim. A több felsorolható példa között az újságíró, kiadványszerkesztő, kiadó, zeneszerző, nevelő feladatokat ellátó magyarkimlei plébánosról: Horváth József: Gladich Pál, 1855-1922. In: Arrabona. Múzeumi Közlemények. 38/1-2., 2000. Szerk. Tóth László. Győr, 2000. 307-328. p. A szellemi néprajzhoz kötődik: Mozsolics Amália: „Való igaz volt..." Hegyháti hagyományok. Vasvár, 1996. 128 p. (Hegyháti tanulmányok; 1.), a szőlőhegy népi építészetét feldolgozta: Zágorhidi Czigány Csaba: Az oszkói szőlőhegy pincéi. Közrem. Tar János, Zágorhidi Czigány Balázs. Oszkó, 1989. 117 p., a Hegypásztor Kör tevékenységét is tartalmazó 2. bővített kiadása, ugyanezen a címen Oszkó, 2000. 127 p. (Hegyháti tanulmányok; 2.) Itt kell megjegyezni, hogy az Oszkó kötet a szőlőhegy 1787. évi alapítólevelét, illetve a felsőoszkói szőlőhegy 1839. évi - minden bizonnyal nem teljes terjedelmű - közlését is tartalmazza. Míg az előbbiek korábban publikálatlanok voltak, a Nagycenk kötet az 1817. évi, publikált rendtartást tette közzé, kivonatos formában. Bár nem oly szisztematikussággal, de a német lakosságra tekintettel hasonló törekvés tapasztalható Fertőrákos esetében is. A táblázatba történő feldolgozás a felhasználó szempontjából is szerencsésebb, mint a forrás „in extenso" közlése (vö.: I860: Söjtör). E szempont, a fenti források közzététele, illetve a szőlőhegyi artikulusok történetének országos kutatási iránya a felhasználás egy más dimenziójára is rámutat. Vö.: Hegytörvények forrásközléseinek gyűjteménye, 1470-1846. Összegyűjt., jegyz. ell. és bev. Égető Melinda. Bp., 2002. 335 p., 10 t. (Szőlőhegyek történetének forrásai; 2.) A szomszédos Veszprém megyében Hermann István (Pápa) látta el ezeket a feladatokat. Pl.: Készei Dénes: Nagycenk múltja és jelene. Sopron, 1983. 245 p.; Uő.: Történetek és leírások Nagycenk múltjából. H. n., [1987.] 48 p., Uő.: Nagycenk és társközségeinek múltjából, jelenéből. Sopron, 1990. 56 p.; Uő.: Régi és újabb történetek Nagycenk múltjából. Sopron, 1991. 77 p. Briber József: Sopronhorpács krónikája. [Miskolc-Sopronhorpács], 1996. 285 p. Bán János: Fertőrákos politikai, gazdasági, egyházi és kulturális története. Szerk. Wild Róbert. Fertőrákos, 2000. 160, [16] p. (Fertőrákosi Füzetek; 1.); német nyelvű kiadása: Bán, Johatines: Die politische, wirtschaftsliche, geistliche und kulturelle Geschichte von Kroisbach. Hrsg. Wild, Robert. Kroisbach, 2001. 160, [16] p. (Kroisbacher Hefte; 2.) A kötetek kiválasztását hasonlóképpen kritikusan értékeh Horváth József: „Falumonográfiák" Győr-Moson135