Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Dominkovits Péter: A „Száz magyar falu könyvesháza" sorozat nyugat-dunántúli köteteiről

nográfus, levéltáros, történész szakember. (Ugyanez jellemzi az egyetlen veszprém-zalai kötetet is.) Zalában váltakoztak az egy szerzős kötetek (Lovászi, Zalavár), és a kisebb nagyobb szerzői team-ek által összeállítottak (Kehida, Szentgyörgyvölgy). Minthogy a 3-4 fős, levéltárosok-néprajzos-régész felállású szerzői közösségek e területet jellemezték, itt kell kiemelni azt, hogy a sok szerző ellenére a szerkesztőknek minden esetben sikerült egységes falutörténetet összecsiszolni! A zalai, vasi kötetek eme előnye már nem minden esetben igaz az egy, vagy két szerzős Győr-Moson-Sopron megyei kötetekre, amelyek esetében olykor az adott település kiválasztása is kérdést vet fel. Önmagában az a tény, hogy valamely településnek korábbról van-e már feldolgozása, nem indokolja a sorozatból történő kirekesztést. Sőt, gr. Széchenyi István személye, történeti szerepe annak ellenére is a község bemutatása mellett szól, hogy Nagycenkről az elmúlt években, évtizedekben több munka is készült.

16 De ne felejtsük el, több más kötet kiválasztása esetében is a történeti személyiség szerepe meghatározó volt. Deák Ferenc és Kehida - kisebb mértékben Söjtör -, Felsőbüki Nagy Pál és Bük, Berzsenyi Dániel és Egyházashetye példái jól alátámasztják e szempontot. Hasonló nem indokolhatja Sopronhorpács „beválasztását", amely esetében az egyik szerző adat gazdag munkája a jelenleginél nagyobb terjedelemben, pár évvel korábban látott napvilágot,

17 miképpen óhatatlanul a helyi szakmai egyeztetések elmaradására mutat az a tény, hogy Bán János apátplébános Fertőrákos történetét tárgyaló alapvető kézirata a tárgyidőszakban, 2000-2001 során, magyar és német nyelven végre kiadásra került.

18 Egy kötet megjelenésekor, főképpen ha az egy település monográfiái igényű feldolgozása is, gyakran úgy érezzük, egy feladat, egy régi adósság megoldásra került. Pedig már az Ivánc kötet ismertetésénél

19 - a forrásbázis gazdagsága alapján -joggal fogalmazódott meg; a szerzőnek egyes fejezeteket, röviden érintett kérdéseket a későbbiekben a megye és régió történetnek is használva érdemes lenne részletesebben kifejtenie. (Ez a megállapítás természetesen több más kötetre is érvényes!) Ugyanakkor e községtörténetek által indukált kutatásokat nem csak az egyes problémák részletesebb kidolgozása, hanem a munkákban terjedelmi okok, vagy az eddigi kutatatlanság kapcsán felmerülő hiátusok miatt is folytatni kellene. Csak egy általános példa: a Bach-korszak és az utána következő önkényuralmi időszak e kötetek döntő többségéből kimaradt. Pedig ez az időszak fölöttébb lényeges a községi közigazgatás polgári átalakítása szempontjából, de pl. Sopron vármegye esetében a vármegyei iratanyagok fondjaiban itt maradtak fenn először nagyobb számban köz- és magánépületek tervrajzai, a járási bírósági iratsorozatokban nagy mennyiségű hagyatéki irat található, ez a társadalomtörténet máig alig kihasznált forrása. A birtoklástörténet más szinten történő továbbgondolására mutat a lébényi uradalom (!) periódusainak szakirodalom alapján történő áttekintése.

20 Ugyanakkor pont ezen dominium 17-18. századi története egy, a fenti témakörben 132