Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Dominkovits Péter: A „Száz magyar falu könyvesháza" sorozat nyugat-dunántúli köteteiről

tet, bizton állítható; e sorozat országos mértékkel is legjobbjai közé tartozik. Ugyanakkor itt kell megjegyeznem, hogy az Alsóőr kötet a fenti szerkezettől erősen eltér. Itt az olvasó kevésbé a többihez hasonló falutörténetet, mind inkább a szomszédos Ausztria kisebbségi státusú magyarságának 20. századi információkban gazdag, értékes jelenkortörténetét találhatja. Két kötet esetében külön hangsúlyozni kell, hogy itt a nyugat-dunántúli nemzetiségi falvak történetének, néprajzának összegzését végezték el szerzők. A szlovének lakta Felsőszölnök és a horvát Narda esetében azt is ki kell emelni, hogy a hazai szakirodalom mellett az anyaországokban, Szlovéniában, Horvátországban megjelent forrásközlések, feldolgozások mintaszerű alapossággal kerültek feldolgozásra. E kötetek esetében a folklór gyűjtés bilingvis közlésével találkozhatunk.

12 A források után egy speciális, nagyon értékes tartalmi-szerkezeti egység, a „Függelék" kapott helyet. Majd' minden esetben a falutörténet szempontjából fontos, gondos mérlegeléssel összeállított adattárak, forrásközlések jellemzik ezt a részt. A függelékek többsége három nagy típusra bontható. 1.) A szöveget mentesítő különböző adattárakra, 2.) a település történetére vonatkozó lényegesebb források kivonatos, részleges, vagy teljes terjedelmű közlésére, 3.) a helyi, illetve országos mértékben jeles személyiségek, családok történetére vonatkozó szócikkekre. Speciális eset a lébényi; ott ugyanis Ruff Andor, Timaffy László és mások gyűjtései nyomán a település szellemi néprajzához tartozó mesék, mondák kis gyűjteménye is (!) közlésre került. Látszólag különös, de a Mosón megyei múlt kutatásának, feltárásának historiográfiáját szem előtt tartva inkább abból szervesen következő jelenségnek kell ezt tartani. Gondoljunk csak a 20. század első fele helytörténetében domináns etnográfiai feltárásokra; Sztachovich Rémig, Voshálo F. Lipót népi jogszokásokat, szellemi néprajzot vizsgáló monográfiáira, vagy a Mosonvármegye c. ííjságban rendszeresen közölt folklór szövegekre. (Minden bizonnyal más indíttatásból, de hasonló tematika találhat Alsóőr kötetben, ahol Gaál Károly alapvető gyűjtéseiből olvashatunk részeket.) Részletesebb vizsgálat esetén a fenti három csoporton belül is további differenciálások tehetők. Pl. a különféle adattárakon belül; a.) Mohács előtti várnagyok (pl. Zalavár), községbírók (pl. Lovászi, Söjtör ) jegyzők, körjegyzők (pl. Lovászi, Söjtör), tanítók (pl. Narda), plébánosok, lelkészek (pl. Lovászi, Narda) archontológiája; b.) történeti községi névtár összeállítása (1699-1799 között: Kehida), illetve 1848-as honvédek (pl. Kehida, Köveskál, Sopronhorpács), 1848-as népképviseleti országgyűlési választók (pl. Ivánc), virilisek (pl. Hédervár), továbbá az I-II. világháború hősi halottainak (pl. Hédervár, Köveskál, Nagycenk, Narda) a névtára. Speciális, de roppant értékes a település helyneveinek névtára (Narda). Az archontológiák, speciális névtárak mellett találkozhatunk tematikus adattárakkal is, pl. 18-19. századi adózók, illetve 19-20. századi népszámlálások táblázatos bemutatása (Bük, Kehida), a 19. század dereka települési birtokszerkezetének kategóriába rendezett, és gazdaságokra lebontott feldolgozása (Kehida).

13 A nominális, statisztikai adatok mellett a „Függelék"-ben fontos 130