Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Kiss Mária: A „Száz magyar falu könyvesháza" sorozat Vas megyei köteteiről

Ez a különbség nem csak az ismert és felhasznált, vagy nem ismert forrá­sok fel nem használásából adódik. Megmutatkozik ezek hasznosításából, a szöveg megfogalmazásából is. Egy-egy fejezet elolvasása után kitűnik, hogy a szerző „otthonos"-e a témában, vagy „alkalmi" szerzőséget vállalt. Hosszabb idő óta foglalkozik-e a falu történetével, ez nem csupán a felsorolt publikáci­ókból tűnik ki. Természetesen az olvasó nem várhatja el az írótól, hogy a ter­mészetföldrajztól kezdve a legújabb kori politikai kérdésekig mindenben ala­pos jártasságról tegyen bizonyságot. Szívesen venné viszont, ha a szerző gon­dosan mérlegelné azt, amit leír. A szerzők a szerkesztőbizottság által meghatározott szerkezeti felépítést követték az egyes falvak történetének megírásánál. Egy kivételével - talán forráshiány miatt - így is készítették el munkájukat. Meghatározott volt a terjedelem is. Nem egy szerző esetében kitűnik, hogy a választott község tör­ténetéből sokkal nagyobb ismerettel rendelkezik, mint aminek közlésére le­hetősége adódott, a meghatározott terjedelem miatt. A száz falu közül kiválasztott Vas megyei községek szerzői ismereteiktől függően igyekeztek jól megoldani a vállalt feladatot, igényes falutörténetet írni. Nincs két egyforma, azonos falu, ha annak tűnik is. Az azonos jegyek mellett mindegyik története más. A szerzők ezt a különbözőséget szerették volna az olvasónak megmutatni, az azonos vonások mellett. Nincs két azo­nos módszerrel dolgozó, azonos stílussal író szerző sem. Ha valaki a megje­lent monográfiákat elolvassa, nem csak új ismeretekkel gazdagodik, hanem a szerzők feldolgozási módszeréből is sokat hasznosíthat. A kötetek olvasása nem válik megszokottá a meghatározott szerkezeti felépítés miatt. Stílusuk is más és más, mindegyik szerző egyéniségét, szerzői jártasságát tükrözi. He­lyenként hol lazább, hol feszesebb, sok esetben alkalmazkodik a mondaniva­lóhoz. A régies stílusú részeket - korábbi századok irataiból származó idéze­teket - vidám néprajzi vonatkozású részek váltják fel. Külön dicséretet érdemel valamennyi kötet az illusztrációkért, elsősor­ban az archív felvételek közléseiért, amelyek körül nem egy ritkaságnak szá­mít. Összegyűjtésük, válogatásuk, gondos munkáról tesz bizonyságot. Az olvasó helyenként túlzónak tűnő kívánságait, esetleges ismereteit fi­gyelmen kívül hagyva - vagy azok mellett - el kell ismerni, hogy a falu mo­nográfiák megjelentetése Vas megye történetének alaposabb megismeréséhez jelentős segítséget ad. A szerzők azonban nem csak egy-egy falu történetét ír­ták meg, esetenként ennél jóval többet kap az olvasó. A szerzők nagyobb ré­sze, a település történetét megyei, de számos alkalommal országos esemé­nyekkel összefüggésben vizsgálták. Nem egyszer a bennük leírtak túl nyúl­nak országhatárokon megmutatják azt ami összeköti a határ két oldalán élő­ket: a közös múlt a közös kultúra. 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom