Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Kiss Mária: A „Száz magyar falu könyvesháza" sorozat Vas megyei köteteiről

mutatása volt. Egy nemzetiségi község történetének megírásánál döntő szerepet játszik a szerző személye is. Jól ismeri-e a falu múltját, jelenét, ismerie azokat a forrásokat, amelyek alapján hitelesen bemutathatja az ott lakók történetét, mai életét. Ezért kapott megbízást a könyv megírására olyan személy, aki szlovén anyanyelvű, ismeri a szlovénség történetének hazai és külföldi levéltári forrásait, a publikált irodalmat, és ő maga is jelentetett meg szlovén vonatkozású tanulmányokat, közleményeket. Hasonló szempont vezette a szerkesztőbizottságot, mikor Narda község történetének megírására Horváth Sándor kapott megbízást. Narda Vas megye egyik horvátok lakta települése, ahol a lakosság több mint 60%-a vallja magát horvát anyanyelvűnek és őrzi ősi hagyományait, amelyeket utódaikra örökül hagy. Nardánál a nemzetiségi szemponton kívül kiválasztásánál az is közrejátszott, hogy a nyugati határ mentén fekszik. A szerző „a határok falujának" nevezi Nardát. A szerző személyének megválasztásával azt is figyelembe vették, hogy a horvát nemzetiségi kisebbséghez tartozik. Horvát anyanyelvű, évek óta foglalkozik horvát vonatkozású történeti, nyelvészeti, néprajzi témák kutatásával, ezek köréből több publikációja jelent meg itthon és külföldön. A szlovén és horvát lakosságú falvak mellett, egy magyarok lakta német község története is elkészült. Ez a község a történeti Magyarország területén feküdt, az egykori Vas megyében. Alsóőr múltjának és jelenének megírása eltérést mutat az anyaország területén levő községek történetétől. Nem csak abban tér el, hogy míg a többiekét egy-egy szerző, ezt egy szerző páros Eger György és Szesztay Ádám készített el. Különbözik abban is, hogy itt a Magyarország él kisebbségi sorsban, eltérően Felsőszölnök és Narda szlovén és hoivát anyanyelvű lakóitól. Benczik Gyula Ivánc történetét írta meg, egy olyan községet, ahol ismert nemesi családok, a Miskolc és Gatal nemzetség és az őket követő famíliák után a Sigrayak voltak a falu birtokosai, akik nem csak gazdaságukat fejlesztették, korszerűsítették, de koruk tudósait és művészetét is támogatták. Jelentős szerepet vállaltak és töltöttek be a politikai életben is. A szerző, aki származása révén erősen kötődik a faluhoz, Ivánc történetének ismert kutatója. Gazdag ismeretanyag birtokában, amelyek évek kutatómunkájával gyűjtött össze, készítette el a település monográfiáját. Vas megyei községek közül, egy olyan községnek a története is megjelent, ahol sem híres família nem lakott, sem nevezetes esemény nem történet területén, különös látnivaló sem akad benne. Zágorhidy Czigány Balázs írta meg Oszkó történetét, a Vasi Hegyháton található falu múltját és jelenét. A falu sorsának ismerete, a rendelkezésre álló levéltári források elemzése, jó felhasználása, egy példaként is szolgáló monográfia születését eredményezte. Bük községet nem csak az ott lakó, jelentős szerepet betöltő Felsőbüki Nagy család tette ismertté, hanem természeti adottsága, a falu határában talált termálvíz hasznosítása révén ismerték meg nevét ország határokon belül és kívül egyaránt. A kötet szerzője Gyurácz Ferenc. 114