Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Benczik Gyula: Községi monográfiák Vas megyében 1990-2002

BEKCZIK GYULA KÖZSÉGI MONOGRÁFIÁK VAS MEGYÉBEN 1990-2002" A 19. század második felében Vas megye legjelentősebb városainak története feldolgozásra került, de nem lepődhetünk meg azon, hogy ezzel egy időben a a megye többi hatszáz települése minden írott, saját történelem nélkül élte a maga életét. A falvak keletkezéséről, régmúltjáról jó esetben mondák és folklorizált történelmi ismeretek vegyületei adtak számot. Erről a Pesty Frigyesféle helynévgyűjtés kérdőívei tanúskodnak. Az ötödik kérdőpontra szinte mindenütt azt válaszolta a pap vagy a jegyző : „a község múltjáról mit sem tudni."

1 Az érdeklődés lassú felébredését 1870 után előbb néprajzi jellegű adatközlések jelzik, táj szavak, közmondások, regölések közlése kistáji egységekben, a Magyar Nyelvőrben (Őrség,

2 Répcemente

3

). Kivételesen önálló néprajzi feldolgozásra is sor került (Rábakedhely*). A korszakra jellemző, hogy a kistelepülések története iránti érdeklődés első kézzelfogható eredményei a templomszenteléshez, egyházi eseményhez kötődő, a helyi egyházközség múltját bemutató alkalmi, nyomtatásban megjelent kiadványok (Kerca,

5 Kissomlyó,

6 Senyeháza,

7 Répceszentgyörgy

8

) voltak. Ha mindenáron előzményt kellene kijelölnünk a Vas megye falukutatás történetében, akkor ez a századforduló táji egyházközség-történetírás (plébánia-történetírás) lenne. Érdemes lenne megvizsgálni, miért nem fejlődött tovább ez a hagyomány az elvárható mértékben az utána következő 100 évben. Az 1898-ban a millenniumi megyemonográfia rövid község-szócikkeiben igyekezett fontos történeti adatokat feltüntetni, a községek nevezetességeire utalni. A sokak által forgatott kötet történeti és tematikus fejezetei elégséges háttérismeretet is nyújtottak. A röviden csak „Sziklay-Borovszky"-nak titulált vármegye-monográfia hatása felmérhetetlen, alig jelenik meg ma is olyan falutörténet, amely ne citálná valamely állítását, címerrajzát, kastélyfotóját.

9 Mindeközben a közel egyidős úttörő tudományos vállalkozás, Csánki Dezső történelmi-földrajzi lexikona

10 szinte semmi hatást nem gyakorolt a falutörténeti kutatásra, a községi intelligencia történeti ismereteire. (Mi sem jelzi ezt jobban, hogy még 1930-ban, a megyei címtár

11 községtörténeti betéteiben sem leljük fel Csánki középkori adatainak a megjelenését.) Ez annál is érdekesebb, hiszen az egész korszakban, és azt megelőzően is, az Arpád-kor és általában a magyar középkor számított a legvonzóbb történelmi korszaknak az olvasók körében. A cikk egy korábbi változatát lásd: Acta Papensia, 2003. 1-2. sz. 113-126. p. 100