Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Ilon Gábor: A Vas megyei régészettudomány múltja, jelene és lehetséges jövője. - Számvetés az évfordulók jegyében -

A mesteri római kori villa résziele (Fotó: non Gábor, 2003.) A kutatás pillanatnyi állása I. Savaria

32 1. A nagyvolumenű feltárások során alapításkori épületet nem találtak, ebből arra következtethetünk, hogy a Claudius-kor idején a beépített terület kisebb lehetett, mint a későbbiek során fallal körbekerített város. A római kori város kezdetétől változatlan és egységes utcaszerkezet alapján azonban feltételezhető, hogy a település kitűzése az alapításkor megtörtént, csupán a beépítést végezték folyamatosan. 2. A déli városfal külső és belső oldalán a későbbi kőépületekkel azonos tájolású faépületek kerültek elő. Mind a beépített Fő téri foghíjban, mind pedig az új városháza alatt feltárt faszerkezetes épület a Flavius-korra keltezhetők. Ennek alapján a város e két területének eltérő tájolása a fenti időponttól igazolható. Az eltérő tájolás tehát nem a beépítés időbeli különbségéből adódik, hanem azt a városfalon kívül, illetve belül való elhelyezkedésük magyarázza. 3. Amennyiben a fenti állítás helyes, a városfalat közvetett módon és feltételesen a Flavius-korra keltezhetjük. A déli városfal (Kossuth Lajos utca) belső oldalán futó, útra csúszott rétegek, illetve az abból előkerült késő Antoninus-kori sigillatak a rámpa egy későbbi, minden bizonnyal a markomann háborúk alatti megújításából származnak. 37