Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Ilon Gábor: A Vas megyei régészettudomány múltja, jelene és lehetséges jövője. - Számvetés az évfordulók jegyében -

Kora rézkori település részlete a szombathelyi Minerva-lakótelep területén (Fotó: üon Gábor. 2002.) Igazgatósága alatt két terület, a neolitikum és rézkor - Károlyi Mária -, valamint a késő bronzkor és kora vaskor -jómaga és Fekete Mária tevékeny­ségeként - kutatására helyeződött a hangsúly. Ezek kiemelt, a múzeumnak nemzetközi elismertséget is kivívó lelőhelyei Sé-Malomoldal dűlő tervásatása (1973-1978, 1980, 1995-1996) és a velemi Szent Vid tervásatása (1972­1986) voltak. Az előbbi körárok építményei és idoljai, utóbbi előtörténete és új eredményei révén szerzett hírnevet az ásatóknak, de a megye és az ország tudományosságának is. Ebből az időszakból a Kisunyom (neolitikum, rézkor - 1981-1983), Ostffyasszonyfa (kelta, 1974-1975, 1977) és Vaskeresztes (kora vaskor, 1978-1979) határában folytatott kutatások említhetők még kü­lön hangsúllyal. A Magyar Állami Földtani Intézettel együttműködésben, annak két mun­katársa - Bácskay Erzsébet és T. Biró Katalin - 1985-ben megkezdték a Vas megyei kőnyersanyagok és eszközök feldolgozását, ami szinte ugyanakkor - Bandi Gábor eltávolítása miatt - sajnos megszakadt, ahogy a tervezett talaj­tani, fizikai és velemi bronzvizsgálatok is. Bandi Gábor méltatlan eltávolítása (1985. szeptember 30.), majd halála (1988) után - anyagiak hiányában és Fekete Mária elmenetelével (1986) ­befulladt a velemi kutatás, majd egy rövid időre ismét fellángolt a Szabó Mik­lós akadémikus vezette 1988-1993. évi francia-magyar projekt keretében. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom