Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Ilon Gábor: A Vas megyei régészettudomány múltja, jelene és lehetséges jövője. - Számvetés az évfordulók jegyében -

Csak ezt követően kezdődhetett meg a többezer - a nedvességtől nagyrészt elrothadt - dobozból a műtárgyak átcsomagolása és rendszerezése, amelyet kb. négy hónapon át 3-4 munkás végzett el egy régésztechnikus és egy régész vezetésével, hogy az anyagot egy későbbi feldolgozás számára megmentsük. 1993-tól a Falumúzeumban, egy felvonulási épületből építési anyagok tárolására átalakított színben - téglafalú, könnyűfémszerkezetes héjazata van, padlása nincs, fűthetetlen, világítás is csak három éve van benne - régészeti leletanyagot is tárolunk. Itt van pl. elhelyezve a - legalábbis európai hírű velemi Szent Vid-i tudományos tervásatás (1973-1986) kb. 98%-nyi leltározatlan (sic!) anyaga (kb. 500 tejesládányi), a megye - legalábbis a feltárt terület nagyságát tekintve első számii őskori leletegyüttese - a Gór-kápolnadombi (közel 500 doboz, restaurálva) is itt tárolódott 2002 nyaráig, a legteljesebben feltárt pannóniai útmenti állomás (Sárvár-Végh-malom) anyaga (kb. 300 doboz), az Iseum régi feltárásából vagy 200 ládányi és egyéb, kisebb mennyiségű római- és középkori tárgyegyüttes (összesen további kb. 150 ládányi). Ugyanebben a színben tárolódnak - másutt ugyanis nincs hely - a Skanzenbeli rendezvények színpadja, bodonhajók és többszáz kéve zsúp, a megroggyant és az épülő házakhoz. ... és természetesen rendszeresen rágcsáló látogatóink is vannak. ... Feltételezem, itt sem igényli a Tisztelt Olvasó, hogy kommentáljam a helyzetet és részletezzem, hogy miért lehetetlen itt dolgozni? Nem hiszem, hogy az idei évben itt sikerül e helyzeten gyökeresen változtatni! 1997 novemberében készült el nagyjából - máig sincs teljesen befejezve, hiszen ez is önerőből, a régészeti feltárások költségfedezetéből, a törvényi előírásokat érvényesítve - egy újabb raktárbázisunk a sokak által még látott, hajdani Dési Huber-Derkovits kiállítások épületében, a Mátyás király utcában. Itt egyszerit vendégszobát is kialakítottunk - a megszállott régész kutatónak ez elegendő. Ugyanitt különítettük el először - és végre ideális körülmények között - a megyei muzeológia történetében az embertani leleteket. Ez a raktár mára megtelt. Ide deponáltuk a közép- és újkori kályha-leleteket és a Fő téri foghíj beépítéséből származó nagymennyiségű római kori anyagot, valamint egy nagy válogató-feldolgozó termet alakítottunk ki. Ma már mindegyik helyiség a plafonig be van polcozva és megtelt. 2002-2003-ban a helyhiány és az áttekinthetetlenség miatt itt is egységesítettük a gyűjteményt, és kiköltöztettük a Fő téri római kori leleteket, hogy még a Skanzenben tárolt antropológiai gyiyteményi egység maradékát (Sárvár-Végh-malom) is biztos helyen tudjuk. A vendég-kiitatókat váró lakrészt 2003 február-márciusában felújítottuk. A legújabb, 2001. évi decemberi fejleményként a Megyei Önkormányzat - tulajdonos-fenntartónk -jóvoltából birtokba vehettük az akkor már 10 éve lakatlan, ezért kellőképpen lepusztult, hajdani állami gazdasági központi irodaépületet és a hozzátartozó telket a Szőlősi úton. (Nem mellékes körülmény, hogy országosan védett műemlékről és védett parkról van szó.) Az örökségvédelmi törvény előírásait betartva megkezdtük az épület lakhatóvá tételét. A több évtizedig a megyében hánykolódó (Vasszécsenytől Répceszentgyörgyig) bútor-gyiíjteményt helyeztük itt el. Természetesen régészeti raktárakat is kialakítottunk. 12