Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)
2. szám - Káldos Gyula: Kiscell és Nemesdömölk egyesítése 1903-ban
KÁLIM»?» GYULA KISCEIX ÉS NEMESDÖMÖLK EGYESÍTÉSE 1903-BAN Ünnepeink, megemlékezéseink sorában a különböző évfordulók jelzik az idő múlását és a korok, korszakok változásait. Vannak kerek évfordulók, melyeknek országos kisugárzása van és időnként hallunk egy-egy település önállóan szervezett ünnepi megemlékezéseiről, amikor múltjára gondol vissza a falu, vagy város közössége. Utóbbiak szervezése azon múlik, ki milyen alapokat talál, üid felmutatni. Sok múlik azon, hogy a kutató az élet fenntartásához szükséges haj szálgyökeret, vagy talpgyökeret talál-e meg. A hasonlat illik városunk múltbeli történetére, régóta vitatott például a keletkezés és az újabb kori történetünkben az egyesülés dátuma. A köznyelv sokszor három település, Pórdömölk és Kiscell egyesüléséről beszél. Az ősi mag valóban a mai romtemplom körül alakult ki, azonban keletkezésének időpontját, alapítójának nevét nem ismerjük. Vannak különböző feltevések. Pacher Donát az apátságról írt nagyon alapos munkájában foglalkozik az eredet kérdésével, bizonyító okiratot nem talált, mint írja, valószínű nem is volt, mert az apátság számos birtokpere során sosem hivatkoznak rá. Az ősi apátságot nemzetségi alapításúnak véli. 1 Nádasdy Lajos egyértelműen nemzetségi alapítást mond. 2 Az eredet kérdése tavaly került ismét elő, miután az 1252-ből származó első ismert oklevél 750 éves megléte kínált alkalmat a megemlékezésre. Igen ám, de a község és az egyház 1932-1933ban, éves programkeretében már megülte a 800 éves jubileumot, a záró eseményen, 1933. szeptember 8-án, a celli búcsú napján Serédy Jusztinián hercegprímás is jelen volt. Magas rangú egyházi személyiségek, élükön a hercegprímással II. (Vak) Bélával hozták összefüggésbe az apátságot, vagyis királyi alapításúnak tekintették. Bizonyító dokumentumról nem tudunk. Az új apátság kiépülésével Pórdömölk jelentősége megszűnt, majorságként élt tovább, tehát az egyesülésben már nem játszott szerepet. Szerencsésebb helyzetben vagyunk a félreértésre okot adó egyesülési dátumot illetően, azt és a körülményeket helyére tehetjük. Mi okozza a vitát? Celldömölk nem bővelkedik a múltját feltáró monográfiákban, csupán Porkoláb István munkája vehető kézbe. O az egyesülés évét 1907-ben jelöli meg. A valóság ezzel szemben az, hogy az egyesülési döntés már 1903-ban megszületett. Többen azt feltételezik, Porkoláb elírta az évszámot, vagy a nyomdász hibázott. Ezt nem tartom valószínűnek, a szerző az anyaggyűjtés során több olyan dokumentummal találkozhatott, amelyen ott van a község hivatalos pecsétje, benne 1907 szerepel, ezt hitelesnek fogadható el, 66