Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

2. szám - Majdan János: A celldömölki vasútállomás vonzáskörzete 1895-ben

MAJDÄST JÁNOS A CELLDÖMÖLKI VASÚTÁLLOMÁS VONZÁSKÖRZETE A dunántúli vasúthálózat kialakulása során több terv született a nyugat-magyarországi térség közlekedési fejlesztésére.

1 A hosszú viták után és egyeztetések eredményeként megalakult „magyar nyugoti vasút" magántáraságként szerveződött meg.

2

Az új vállalat igénybe vette a magyar költségvetés által nyújtott támogatást, melynek következtében kamatbiztosítást kaptak. A gyakorlatban ez annyit jelentett, hogy a vasút építkezését és mtíködtetését végző társulat nem készpénzes támogatást kapott a költségvetésből, hanem a már mííködő vonal éves gazdasági eredményei után járt előre rögzített kamattámogatás. Az államháztartásra óriási terheket rakó módszerrel akkor is biztos bevételre tettek szert a magánvasutak részvényesei, ha a vállalat veszteséggel működött. Ezt az állapotot változtatták meg a helyiérdekű vasutakról rendelkező törvények, melyek alapján az érintett térségek lakói, vállalkozói, gazdaságai saját befektetésekkel, de saját igényeik alapján is szervezték a vicinális vasutak építését.

3 Celldömölk 19. század második felétől felgyorsult fejlődését mind a kortársak, mind az utókor elemzői is a vasutakhoz kötötték és kötik. A megállapítások igazak, hiszen a korábban önálló települések fejlődése szorosan kapcsolódott a közlekedési előnyök kihasználásához, s ez elvezetett az 1904-ben lezajlott összevonáshoz. Celldömölköt - kis túlzással - a vasút alakította ki, s emiatt említik mintaszerű példaként a hálózatfejlesztések hatásvizsgálatakor.

4 A századfordulóra - elsősorban Baross Gábor minisztersége idején - sikerült a magánvállalatok államosításával és a helyiérdekií vasutak államvasúti kezelésével egy jól működő, egysége hálózatot kialakítani. Az addigi veszteséges, vagy költségvetési támogatásra szoruló társaságok eltűntek. Az államvasutak a magyar gazdaság egyik sikeres vállalatává vált. Az államvasutak gazdasági mutatói nyereséget jeleztek, s ez is nagyban hozzájárult a magyar költségvetés pozitívba fordiilásához. A gyors ütemben növekvő szállítások és a radikálisan csökkentett utazási költségek eredményeként ugrásszerűen megnőtt a vasutak forgalma. A vasúti csomópontok fokozatosan kisvárosi funkciójú településekké váltak, függetlenül jogi helyzetüktől. A gyors növekedés különösen jól látszott a csomópontokon zajló építkezésekben, az iskolák, a kereskedelmi egységek átalakulásában. Ezzel egyidőben a vasútállomásokon lebonyolódó áru- és személyforgalom szintén gyorsan növekedett. 58