Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)
2. szám - Boros Zoltán: Nemesdömölk arányosító tagosztályos pere, 1842-1846
Tapasztalatunk szerint a nemesi községek birtokstruktúráját alapvetően ugyanaz a telekrendszer jellemzi, mint a jobbágyfalvakét. Esetünkben a telek szónak egy a mainál tágabb jelentést kell tulajdonítanunk. A középkori értelmezés szerint a faluban lévő belső házhely (fundus) ~ az udvarral és a kerttel csak az egyik eleme a teleknek. A falu határában még három külső tartozéka lehetett: szántóföld, rét, és bármilyen egyéb közös használatú föld, vagy jövedelemforrás (pl: erdő, halászó hely stb.). 19 Ezek az úgynevezett külső részek nem egy helyen, hanem több tagban elszórva helyezkedtek el. Adás-vétel, vagy zálog tárgyát képezhették, gyakran nem is a helyi lakosok birtokolták. Visszatérve a 19. század elejére a nemesi községekhez a következőt látjuk: a falu határának egy részét osztatlanul hagyták, és közös birtokként együtt hasznosították. A határhasználatnak ezt a nemesi birtokosok önkéntes szövetségén alapuló módját közbirtoklásnak, a benne részt vevőket pedig közbirtokosságnak (conpossessoratus) nevezzük. 20 A közös birtok közös ügyintézést vont maga után, ami már a 18. században a kuriális községek önkormányzatának kialakulásához vezetett. Lényege abban állt, hogy a hatályos törvények keretei között igazgatták a községet, szervezték a termelőmunkát, és kisebb ügyekben ítélkeztek. 21 Végül fel kell tennünk a kérdést, mit is jelent tulajdonképpen a címben szereplő tagosztályos per fogalma? Ha egy mondattal akarnánk válaszolni, a következő meghatározást adhatnánk: a tagosztályos per olyan peres eljárás, melynek során az ugyanabban a községben földbirtokkal rendelkező személyek megegyeznek a település határának és minden haszonvételének arányos felosztásáról, és annak lehetőség szerint személyenként egyetlen tagban - vagyis egy helyen - történő használatba vételéről. Ennek törvényi hátterét az 1832-1836-os országgyűlésen elfogadott 12. törvénycikk adta, mely „A határbéli közös haszonvételekre nézve gyakorlatból behozandó arányuságról" címet viselte. 22 Nézzük most meg, miként zajlott ennek a törvénynek a végrehajtása Nemesdömölkön. A PER MENETE A nemesdömölki tagosztályos per 1842. szeptember 16-án vette kezdetét Szombathelyen, a Széli József másodalispán vezette bíróság előtt. ítélő társai Balogh László főszolgabíró és Tóth Antal esküdt voltak. 23 A pert a korabeli gyakorlatnak megfelelően a helység nagyobb birtokosai kezdeményezték. A társadalmi és vagyoni viszonyoknak megfelelően a per jegyzőkönyvében, de a keresetlevélben éppen úgy, mint más beterjesztett bizonyítékokban található felsorolásokban, az első helyen mindig a legtekintélyesebb birtokos szerepel, utána a kevésbé rangos nemesek, végül pedig az előkelőbb kurialisták, akik szintén a felperesek között bukkannak fel. Első helyen említi tehát a keresetlevél szolgaegyházi Marich István Dávidot, császári királyi kamarást, Győr vármegye főispánját. Öt követi Ndeczky Ferenc és Gyarmathy János táblabíró, majd Dugovich Imre és Nagy Károly. 24 Ügyvédjük Berzsenyi Zsigmond volt, akiről érdemes megjegyezni, hogy a per me46