Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

2. szám - Káldos Gyula: Fejezetek Celldömölk művelődéstörténetéből a 19. századig

Gyümölcsfákat telepített. Rá bízták az egyházmegyei oklevelek kezelését, s rendezésükért jutalmat kapott. A templom 100 éves ünnepére 1844-ben emlékiratot adott ki. Esperes, iskolai felügyelő, törvényszéki tanácsos, Vas és Sopron megye táblabírája volt. Világi elnöktársával, Vidos Józseffel végigjárták a gyülekezeteket, amelyeket 19 éven keresztül nem látogatott senki és sok orvoslásra váró tapasztalatot szereznek. 1838-ban részt vett a dunántúli evangélikus egyházi és iskolai rendszer kidolgozásában. Itt említjük meg a Kemenesaljái Esperesség könyvtárát, melynek alapítási éve 1742.

85 Feltehetően egy kisebb gyűjteményről volt szó, ezért 1828-ban a kemenesaljai egyházmegye papsága részére egy hasznos könyvtár felállítását határozták el. Az alapot Bárány Borbála, néhai Kis Geresdi férje ajándékba adott könyvtára jelentette. A további gyarapítása az esperesi megye gondoskodásától függött. Az esperes feladatává tették a földesuraknak és közbirtokosoknak a könyvtár gyarapítására történő buzdítását. A könyvtár gyarapításáról többször esett szó, s kitűnt, hogy a buzdítás eredménnyel járt. A könyvtár gyarapításával és kezelésével az Edvi Illés Pál felügyelete alatt álló káplánt bízták meg.

8(i Az egyházmegyei gyűléseken találkoztunk a folyóiratok rendezésével és olvasásával is. Egy 1845. évi jegyzőkönyv szerint Edvi Illés Pál és Vidos József esperesi elnök, a lelkészekkel a gyülekezetenként megtartandó konferenciákról határoztak, ahol egyházi és iskolai lapokat fognak olvasni. Vidos József felajánlotta, hogy addig, amíg ő felügyelő lesz, saját költségén fogja a lapokat megszerezni. Döntöttek egy német nyelvű újság megrendeléséről és köröztetéséről. Olvasó tagnak 13-an jelentkezett, és személyenként 4 Ft-ot fizettek. A körbe adott olvasmányokat a maglikat tökéletesíteni akaró mesterek részére is átadták. Év végén pedig, nehogy a használható cikkek az esperesség könyvtárában használhatatlanul elfeküdjenek, árverésen értékesítették. Hasonlóan jártak el az 1830 óta járó német nyelvű újságokkal.

87 A könyvtárban lévő könyvek jegyzékének köröztetését rendelték el. A jegyzőkönyvekben ismét a Hrabowszky által jobbítani kívánt olvasóegylet több pontjának továbbélését látjuk. A világ dolgai iránti érdeklődése egész életére jellemző volt, amíg látása ezt lehetővé tette, írásai nagy számban jelentek meg a különböző lapokban, folyóiratokban. Szembetűnő a szenvedélyes közlésvágy, a tanítói, népművelői akarat. Az nói munkáról így vallott: fejünk méhkasként zsibong éjjel nappal; és rajokat ereszt rajokat költ télen nyáron. Ujjaink örökké írásra állnak... A szellemek szerelme ha egyszer lángra lobban, ég az író kebelében örök tűzzel.'''' Ritka volt a vidéki író, mint óceánban a zöld sziget, szemeit lámpánál rongálta, a test soványult, a lélek gyarapodott, másoknak világított. Hitte, hogy írásaival hasznot hajt.

88 Edvi Illés Pál verseket írt, angolból fordított, beszélt németül, franciául, latinul, görögül. Összegyűjtött verseit 1853-ban bátyja adta ki Pesten. Mint költőt, Vörösmarty nem sokra tartotta. Stettnernek írta: ne foglalkozzon vele, mert szavára nem figyelnek.

89 Vörösmartynak főleg a síiversei ellen volt kifogása. Kazinczy pedig így írt Kis Jánosnak: „... kérlek mondjad Edvi Illés Pnak, hogy lelkes munkáját érdemei szerint becsülöm."™ Az igazság a két vélemény között lehet, költőnek középszem volt és Kazinczy iskolájához tartozott. 30