Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

2. szám - Káldos Gyula: Fejezetek Celldömölk művelődéstörténetéből a 19. századig

KIS JÁNOS ÉS KEMENESALJÁI KÖRNYEZETE - A REFORMKOR ELŐFUTÁRAI Kemenesalján az evangélikus egyháznak jelentős befolyása volt. A köznemesség - az Ostffyakkal az élükön - hamar elfogadta a reformációt, amelynek terjedése következtében a hitviták, a nép nyelvén való prédikálás előtérbe helyezte a bibliaolvasás fontosságát, az olvasni tudást. Az iskolák szerepe fokozatosan növekedett, vele párhuzamosan nőtt az írni-olvasni tudók, a könyvgyűjtők száma a világiak között. A könyvgyűjtők többsége azonban a külföldi egye temeket járt, képzett lelkészekből került ki. Az ellenreformáció, az 1674. évi nagy üldöztetés véget vetett a virágzó egyházi életnek. Az 1681. évi törvény Nemesdömölköt artikuláris helynek jelölte ki, amely ezután messze vidékre kiterjedően a hitélet gyakorlásának egyedüli színhelye lett. Később megjelent III. Károly Carolina Resolutiója megerősítette, hogy a protestánsok nyilvános istentiszteleteiket csak az artikuláris helyeken tarthatták, és sok más fontos ügyben is korlátozásokat írt elő. A rendelet végrehajtásaként az apátság 1732-1733-ban 16 szomszédos egyházat foglalt el. Ezután az egész Kemenesalja és a távolabbi körzetek evangélikus lakossága Nemesdömölkre volt utalva.

14 Nemesdömölk ebben az időben jelentéktelen település, azonban nem a hely nagysága, hanem az itt élő és tevékenykedő személyek a meghatározók abban, hogy a dunántúli evangélikus egyház történetében fontos szerepet játszott. A befolyásoló tényezők közül - a későbbiek megértéséhez - hármat emelünk ki: a felvilágosodás hatását, Sopront és a köznemesség szerepét. A 18. század második fele a lassíi előrehaladás időszaka. A tudati változások a társadalom változásait tükrözik, a hitvilágból kilépő önállósuló tudomány lehetőségei megjavultak Magyarországon is. Sokan tanultak külföldi egyetemeken, az evangélikus egyház a teológiai ismeretek elmélyítésére külte lelkészeit, elsősorban Jéna, Halle és Göttinga egyetemeire, mivel itthon nem voltak protestáns főiskolák. Az egyetemeken a kiváló, felvilágosult tanárok előadásai révén a vallási kérdések mellett világi tárgyakkal ismerkedhettek. A diákok a német egyetemeket választották Hollandia és Svájc helyett. Jénába, de főleg Göttingába mentek tanulni. Göttingában az oktatásban a világi tárgyak nagyobb részt képviseltek, mint a teológia.

15 A világi tárgyak között találjuk a jogot, a közgazdaságtant, amely magába foglalta a kereskedelmet és az ipart. Irodalmi társaságok alakultak, amelyekben a régi német irodalom emlékeit kezdték újra felfedezni. Találkozunk körükben a nemzet és a nemzetiség eddigiektől eltérő megítélésével is. A 18. században emelkedett az emberek átlagos életkora és a népesség száma Nyugat-Európában, de Magyarországon is. A népességnövekedést lém^egében a természetes szaporodás adta, mivel a telepítések megszűntek. A járvány okozta veszteségeket a század végére a tervszerű állami védekezés csökkenteni tudta. A felnőtt kor kétszeresére nőtt. Ennek a míívelődés szempontjából az a jelentősége, hogy előtérbe került a pedagógiával való foglalko9