Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

2. szám - Káldos Gyula: Fejezetek Celldömölk művelődéstörténetéből a 19. századig

jén minden szerzetes kapjon egy könyvet a könyvtárból és elejétől végéig olvassa el. Mindezek valamennyi magyarországi bencés kolostorra vonatkoztak. Szabó Flóris hivatkozott egy 1508-ban tartott vizitációra, amelynek során 11 bencés apátságot kerestek fel, „bizonyára amelyeknek elég rossz hírük járhatott". Dömölk nem volt köztük.

2 Pacher Donát, a dömölki apátságról írt nagyon alapos munkájában foglalkozott a könyvekkel és a könyvtárral. Először 1658-ban, a pannonhalmi könyvtár összeírásakor tett említést 4 könyvről, amelyek Dömölkről kerültek oda.'* Valószínű, hogy a török támadások elől menekítették őket. A következő adat Dianesevich apát nevéhez fűződött s ez módosította az előbbieket. Pannonhalmán található 7 olyan könyv, amelynek címlapján Dianesevich dömölki apát neve szerepel 1638-as dátummal.

4 Ezt Pacher nem említette. Néhány évtized múlva Győri Lászlót nevezték ki dömölki apátnak, azzal a céllal, hogy itt lakjon, a rend szabályai szerint éljen, és tehetségének megfelelő rendtársakat tartson maga mellett. A cél az apátság szegénysége miatt nem valósult meg. Halála után 1672-ben összeírták az apátság vagyonát, s benne 8 könyvről történt említés. Jellemző, hogy fegyver több volt, mint könyv.

5 A 18. század elején a fejlődés gazdasági és egyházi jelei mutatkoztak. 1720 után már 8 rendtag volt az apát mellett, akik hitteijesztőként járták a vidéket. Munkájuk folytán egyházi központtá vált a korábban szegényes apátság. A gazdasági fejlődés Lancsics Bonifác jószágkormányzó idején indult meg, 1725-ben történt kinevezését követően. Öt, mint az apátság legkiválóbb fejlesztőjét említik.

0 A növekedést jól jelezte, hogy az állatállomány és a vetésterület többszörösére nőtt. Bizonyára több jutott könyvre is, azonban erről feljegyzés nem maradt fenn. Lancsics ideérkezésekor felmérte az apátság helyzetét, jelezte a könyveket is, de összeírásukat későbbre halasztotta, majd el ez is maradt. A pannonhalmi könyvtár nagy fejlesztője Magger Piacid volt, aid Dömölkre küldte Lancsicset. Később Mária Terézia utasította Somogyi Dániel főapátot, hogy értékes és hasznos műveket szerezzenek be. Az utasítás hatással lehetett Dömölkre is. Korábban a meghalt rendtársak hagyományai képezték a gyarapítás módját. A könyvtár nagyobb arányú növekedése Koptik apát működésének időszakára esett, összefüggésben az általa tervezett akadémiával. Koptik egy nemesi akadémia felállítását javasolta, ahol a német lovagi akadémiákhoz hasonlóan az előkelő ifjak - a szokásos latin nyelven és filozófián kívül - elsajátíthatták volna a német és francia nyelvet, részben földrajzot, mértant, építészetet, állam történetet, a nemzetközi jog alapjait. A társasági életbe való jártassághoz a táncot és az úri sportnak számító vívást és lovaglást is megtanulhatták volna.

7 A terv azért nem vált valóra, mert az egyházi és világi főnemesség nem volt hajlandó pénzt áldozni erre a célra. Az akadémiához könyvtár is tartozott volna, létrehozásának feltételei között említi Koptik, hogy az új kolostor mellett „szép könyvtárt is szerzett".

8 Pacher ismertet egy 1754-ből származó levelet, amely szerint a jószágkormányzó féltette a könyvtárt az új kolostorban, 7