Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

1. szám - ADATTÁR - Tóth Kálmán: Bartók Béla szombathelyi hangversenyei és a város zenei életének néhány vonása (1934-1940) II. rész

1939-ben elköltözött Szombathelyről. Egyesületi posztján huzamosabb ideig nem sikerült mással pótolni. Erre utal a Kultúregyesület 1939. október 17én tartott elnöki tanácsülésén elhangzott titkári beszámoló: ,Jsmételten bejelentem, hogy a zeneszakosztálynak még nincs elnöke. Ezért a hangversenyrendezésre vonatkozó ajánlatokra nem tudunk választ adni s a zenei szakosztály működése még szünetel.'

1

''

12

' A tarthatatlan állapotban Heintz Fülöp a nyilvánossághoz fordult: „... itt a hanyatlásnak, a visszafejlődésnek oly tényeivel állunk szemben, miket nem lehet sem az átalakuló társadalmi berendezkedés, és kulturális szemlélet átmeneti nehézségeivel igazolni, sem pedig a pénztelenség, az anyagi megromlás kétségtelenül súlyos számlájára írni. ... Fel kell szabadítani az összes muzsikusokat és énekeseket abból a keserű, fájdalmas és fájó életérzéstől, amely az utóbbi évek folyamán még legjobbjainkat is meglepte."™ A javasolt terápia: magasabb zenei műveltség jegyében álló zenekari együttes és vele egyenlő nívójú énekkar létrehozása, amely elképzelhetetlen a város vezető egyéniségek anyagi és szellemi támogatása nélkül. Röviddel Heintz Fülöp cikkének megjelenése után Katona József elvállalta a zenei szakosztály elnöki tisztségét és a karnagyi posztot. Az új erőre kapott szakosztály elképzeléseit Balassa Kálmán tárta a nyilvánosság elé. Mai szóhasználattal élve működési területében és személyi összetételében is regionális zenekar létrehozásához kérte a cikkíró a megye hivatásos és műkedvelő muzsikusainak támogatását. Megszervezésre javasolta a Kulüiregyesületi Hangversenyek Barátainak Társaságát.

1

* BARTÓK-MŰVEK A KULTÚRHÁZ MŰSORÁN Az 1937-től bekövetkezett átmeneti belső válság ellenére számos nagy sikerű és nívós produkció valósult meg a zenei szakosztály szervezésében. A hangversenyeken Bartók-művek is megszólaltak.

15 1935. október 19-én, az év első bérleti hangversenyén a kultúregyesületi zenekar és a MAV Haladás Énekkar mellett olasz vendégművésznők, Vanda Luzzato hegedűnnívésznő és Clara Nicotra zongoraművésznő léptek a dobogóra. Chopin és Paganini darabok szerepeltek a műsoron, de a szűnni nem akaró tapsot Clara Nicotra az „Allegro barbaro" előadásával hálálta meg.

16 1936. április 18-án, bérleten kívüli hangversenyen lépett fel Szigeti József hegedűművész és Nikita de Magaloff zongoraművész. Műsoruk negyedik egységének első darabjaként hangzott fel Bartók - Szigeti: „Magyar dalok és táncok" című alkotása.

17 Ugyanezen évben, Luca napján, az idény második hangversenyén Ungár Imre zongoraművész, a varsói Chopin-díj nyertesének önálló estje záró darabjaként, Bach, Mozart, Beethoven és Chopin-darabok után szólalt meg Bartók: „Tizenöt parasztdal" című műve.

18 1938. május 7-én a bérleti sorozat negyedik részének műsorát teljes egészében Bartók-művek alkották. A koncert előtt Vásárhelyi Zoltán zeneszerző mondott bevezetőt. A Szent Márton utcai elemi iskola gyermekkara a „Huszárnóta" 82