Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

1. szám - ADATTÁR - Bqjzik Zsolt: Vasi kastélyok a sebesültek és foglyok szolgálatában 1914-ben

Muraszombati várkastély (A szerző képeslapgyiuteményéből) Mivel a megye területén itt volt koncentráltan a legtöbb fogoly tiszt elhe­lyezve, Városszalónak Császári és Királyi Tisztifogolytábor Főállomás Pa­rancsnokság elnevezést kapta. A többi község, ahol még fogoly tiszteket el­szállásoltak, ennek a tiszti fiókállomásai lettek. Az elhelyezési igényt általá­ban a katonai parancsnokság jelentette be a számára alkalmasnak vélt he­lyen. Ezekben a kastélyokban berendezett fiókállomások többnyire 1915-ben megszűntek, amikorra az igényeket jobban kielégítő és biztonságosabb fo­golytáborok felépültek. Az ország területén lévő egyik legnagyobb hadifogoly­tábor, az ostfíyasszonyfai tábor Vas vármegye területén készült el. Tulajdon­képpen először a kissitkei ideiglenes tábor jött létre, majd az ideérkező nagy számú orosz, szerb foglyok kezdték el építeni 1915 májusában az ostfíy­asszonyfai fogolytábort. Kissitkén az ideiglenes fogolytábort a Felsőbüki Nagy György tulajdonában lévő Kocsokdűlői legelőn alakították ki, ahol a foglyokat sátrakban és földkunyhókban helyezték el. A tiszteket pedig a kissitkei kas­télyban szállásolták el, amely a községen kívül volt, fél kilométerre a fogoly­táborhoz. A tábort a területileg illetékes pozsonyi parancsnokság 1915 nya­rán szüntette meg. 31 Még 1914. szeptember 9-én a Pozsonyi Császári és Királyi Katonai Pa­rancsnokság azzal a kéréssel fordult az alispánhoz, hogy jelentse hol talál­ható hadifoglyok elhelyezésére alkalmas épület Vas vármegyében. A kaboldi vár ugyanis, melyet Eszterházy herceg a hadifogoly orosz tisztek elszállásolá­sára a hadügyi igazgatásnak ingyenesen a rendelkezésére bocsátott csak kis 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom