Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

1. szám - ADATTÁR - Rúzsa Károly: Merre vezetett a „Katonák útja"? - A „Katonák útja" Vasvár és Veszprém közötti vonalvezetésének problémaköre - 48 - Sül Ferenc: Batthyány József kánoni vizitációja Sári-Sárváron 1758-ban. VII. rész.

Kilencedszei': Lipót császár és király Resolutioja szerint, amely 1691. áp­rilis 2-án jelent meg, a plébánosnak legyen saját feljegyzése arról, hogy bár­mely felekezetű nem katolikus hívők az Artikuláris helyen lévő lelkipásztor­hoz fordulhatnak keresztelés, házasságkötés és temetés elvégzése okán, de Lipót császár és király 1691. április 2-án kiadott Rezolúciója szerint előzete­sen a megfelelő stóladíjat le kell helyezniük. A nem katolikus lelkész azokat a hozzáforduló hívőit ne keresztelje, eskesse és temesse, akik hitelt érdemlő­en nem igazolták, hogy a katolikus plébánosnak a stóladíjat szabályszerűen kifizették. Az 1749. évi augusztus 2-án kiadott császári Rezolúció szabálya és előírása szerint bizonyítani kell, hogy a házasok között semmiféle kánoni akadály nincs. Tizedszer: Az 1732. évi november 2-án kiadott Rezolúció szerint a Plébá­nos köteles a vasárnapok és ünnepnapok megszegőit az uraságnak és, ha szükséges, a megyei Hatóságnak átadni és büntetésüket eszközölni, amely, ha pénzben történik, a plébániatemplom javára fordítandó azon a területen, ahol az ünnep megszegésére sor került. így határozott az 1733. január 8-án kiadott Királyi Rezolúció. Tizenegyedszer: A hatodik parancs ellen vétők szokásos bírságát a temp­lom szükségleteire kell fordítani. Tizenkettedszer: Az 1753. május 17-én közölt Császári és Királyi Rezolú­ció értelmében a bérbevett, megvásárolt, alapítványi, vagy ajándékozási cí­men tulajdonba került templomi és plébániai földek, rétek minden megmun­kálását a termények behordásáig elvégezni a plébánia hívői kötelesek. Ugyanezen Királyi és császári rendelkezés szerint a kegyúri joggal rendelke­ző földesurak, vagy akik ezt maguknak megszerzik, kötelesek a plébános ré­szére szántókat és réteket kijelölni azokban a helységekben, egy jobbágyte­lekhez tartozó nagyságban, ha ezzel még nem rendelkeznek a plébánosok, vagy másként erről elégségesen nem gondoskodtak. Minden munkát a plébá­nia hívői kötelesek elvégezni. Tizenharmadszor: A plébános, törvényes ok nélkül, a felügyeleten kívül sem a templom javainak elfogadásában, sem szétosztásában magát ne kösse le, hanem a templomnak legyen gondnoka és ugyanazon templom jövedelmé­nek, kiadásainak és bizonylatainak megőrzésére legyen két különböző kulcs­csal zárható ládája, ezek egyike a plébánosnál, a másik a templom gondnoknál legyen. A számadás nemcsak az esperes, a plébános és a hívek jelenlétében, hanem, ha ez lehetséges a kegyúr, vagy annak gazdatisztje előtt történjen. Tizennegyedik: A gyertyáról és az Ostyáról a templom gondoskodik, a mi­seborról a plébánia hívői. Tizenötödik: Legyen Keresztelőkút. Tizenhatodik: A székesegyház javára és az új olaj beszerzésére a templom pénztárából két forintot vegyenek ki, amelyet az elszámoláskor a hivatal vezetői a hívőktől vegyenek vissza, de az először szülőktől ne kérjenek többet. Ha pe­dig az a megosztás gyakorlatilag nehezen megvalósítható, az előbbi hagyomány­hoz kell visszatérni. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom