Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

1. szám - ADATTÁR - Guttmann Miklós: Szláv elemek egy magyar falu - Nárai - nyelvében

1465-ben a fehérvári keresztes konvent jelentette, hogy Újlaki Miklós vajda emberei sorozatosan hatalmaskodtak Albert püspök sérelmére, ezek során egy esetben a veszprémi Szent György kápolna látogatására Veszprémbe igyekvő novai búcsújárókat is súlyosan bántalmaztak a biliegei vámnál.

42 Valószínű, hogy a novai búcsújárók Szentgrótnál vagy Kehidánál átkelve a Zalán tértek rá a Katonák útja alsó szakaszára. A Budára vezető úton nem csak kereskedőket, hanem nemes asszonyokat is ért támadás. Feltehetőleg családon belüli ellentétek miatt 1469-ben Gersei Pető János és György anyját, Katalin asszonyt, amikor az Budára tartott, Gersei Pető Miklós a familiárisaival a nyílt iiton elfogatta és megbilincselve Tátika várába hurcolta.*

3 Mivel a Gersei Pető családfő birtokai ebben az időben Vas megyében voltak, az elfogásra pedig Tátika környékén kerülhetett sor, így valószím'í, hogy a Katonák útján indult Budára Gersei Pető felesége. Minden bizonnyal Daniero Tamás modenai követ is a Katonák útján utazva érkezett 1501. január 28-án Budára. Naplójában leírta, hogy „Stájerországból Magyarországba léptünk be és Vasváron, Veszprémen, Székesfehérváron keresztül Buda felé haladtunk".** Nem sorolja fel a Vasvár és Veszprém közötti útszakasz állomásait - csak az útjába eső főbb városokat említette meg - így ez az adat mindkét álláspont mellett lehet bizonyíték. A következő említés a sorban a már többször hivatkozott, 1514-ben kelt velencei írás az Olasz útról. Ezzel az 1514-es adattal azonban - a jelenlegi kutatások alapján - befejeződik a Katonák útja kereskedelmi használatára vonatkozó feljegyzések sora. Ennek egyik oka a hamarosan bekövetkező Mohácsi katasztrófa utáni helyzet. A kereskedelmi utak rendszere teljes egészében átalakult a török megszállás következtében. A másik ok a megsokasodó források ilyen irányú feldolgozásának a hiánya. A továbbiakban nézzük a Katonák útjának hadi használatára vonatkozó adatokat. Kiss Gábor és Tóth Endre erre, az Anjou-korban, Nagy Lajos nápolyi hadjárataival kapcsolatban talált utalást. A későbbi időkben Zsigmond király velencei háborúit, a német betöréseket és Mátyás király stájer háborúját emelik ki a szerzők, mint olyan időszakokat, amikor hadak vonultak a Katonák útján.*

6 Ezeken kívül ide kapcsolható még Miksa német-római császár 1490-es magyarországi hadjárata is. Április végén Salm gróf Stájerország felől a Pettau - Muraszombat - Vasvár útvonalon nyomulhatott az országba. Vasvárról küldött jelentést hadjáratának eredményéről Miksának. Miksa seregének a későbbi tevékenysége során előkerülő helynevek arra utalnak, hogy az ország belseje felé vonulva nagyrészt a Katonák útja általam valószínűsített vonalvezetését használták. A had Vasvárról kezdetben nem a Katonák útján indult, hanem Egerszeg felé, mivel Gébárton, majd Kernenden adott ki oklevelet. Erre az útra valószínűleg Végednél (Zalavég) térhetett rá, mivel a következőkben Sümeg, Veszprém, Fehérvár várai körül tűntek fel katonái.*

7 A 16. században kialakuló török hódoltsággal a Katonák útjának hadi használata is nagyrészt megszűnt. Feltehetőleg csak kisebb magyar csapatok és portyázó törökök használhatták. A törökök közül főleg Fehérvár várának 54