Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)
1. szám - ADATTÁR - Guttmann Miklós: Szláv elemek egy magyar falu - Nárai - nyelvében
utat" jelent, erre mutat a Zalában több esetben (1316: „viam hathuth", 1320: „viam hathuth", 1335: „viam Hadinagoth", 1345: „viam publicam Hoduth 28 ) előforduló hasonló név is. A felsorolt nevek annak a Balaton északi partján futó hadiútnak az említései, amely Tapolca mellett haladt el. Az Enyere határában szereplő hadút ennek leágazása lehetett, amely később Katonák útja néven szerepel. A Hadút név ez esetben előzménye lehet a későbbi Katonák útja elnevezésnek. Enyeréről a vizsgált út Csehi (Sümegcsehi) irányába folytatódott. 29 A Csehi és Pabar közötti szakaszról nem maradt fenn adat, a Pabartól Tapolcára vezető útról azonban már ismerünk okleveleket. 1348-ban Uzsa határjárásában találjuk a Pabarból Tapolcára vezető közutat. 30 Ugyancsak Uzsa és Pabar határjárásában szerepel 1351-ben a „magnam viam provincie", amely Holub József szerint megyei nagyútként fordítható. 31 A két adat azt mutatja, hogy Tapolca felől észak-nyugat irányba, a Marcal forrásvidéke és a Zala folyó kanyarulata felé egy nagyobb jelentőségű út vezetett, ami valószínűleg azonos a Katonák útjával, bár ez az elnevezés erre nem kerül elő. A keresett út Tapolca mellett fordult Veszprém és Fehérvár felé, innen két néven is előfordul. Részben Hadivitnak, a Zalavár felé vezető szakaszát pedig Hadinagyútnak nevezték. 32 Ismeretes azonban a Váriít elnevezése is, ezen a néven lelünk rá Balatonhenye és Nivegy között, valamint Úrhidánál is. 33 Az utat egy Biliege vámjával kapcsolatos ügyben így nevezik: „via, que itur versus vei circa possessionem Chepel ad Bakonium ex parte Balatini". M Összességében megállapíthatjuk, hogy a felsorolt adatok alapján nyomon követhető egy út, amely Vasvár - Csipkerek felől vezetett Tapolca felé, ahonnan Biliegén át Veszprémbe jutott. Ennek az útnak az egyes szakaszait különbözőképpen hívták. A Vas megye közelében lévő részét Katonák útjának, középső szakaszát Hadiútnak és megyei nagyútnak, Balaton-felvidéki szakaszát pedig Hadiútnak vagy Hadinagyútnak, Várútnak nevezték. Mint azt az adatok bizonyítják, a vizsgált utat csak Vas megyében nevezték Katonák útjának - a Végedhez kapcsolódó említés is Vas megye határára esik - a Veszprém és Fehérvár felé vezető Zala megyei szakaszon már nem ismerték ezt az elnevezést. AZ ÚT HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ ADATOK A fentebb vázolt útvonalnak nem csak a vonalvezetéséről, hanem a használatáról is maradtak fenn írásos adatok, amelyek azt bizonyítják, hogy Vavárról a Balaton-felvidéken keresztül jártak az ország belső vidékeire valamint a fővárosba és nem a Bakony völgyein keresztül. Az első rendelkezésre álló adatok a 15. század elejéről származnak. 1417-ben Zsigmond király felesége, Borbála királyné Velencébe küldte udvari embereit, hogy ott neki ékszereket vásároljanak. A királynéi követség Budáról indulva csak a Balatonig jutott, ahol Ötvös János budai polgár és emberei rájuk támadtak és 1300 körmöci aranyat raboltak el tőlük. 35 Ez az adat mutatja, hogy a 15. században Budáról Velencébe a Balaton partján átvezetett az út, hasonlóan a száz évvel későbbi, 1514-es út vonalvezetéséhez. 52
