Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

1. szám - ADATTÁR - Guttmann Miklós: Szláv elemek egy magyar falu - Nárai - nyelvében

A szláv kapcsolatra Kiss Lajos utal a falu nevének etimológiájára vonatkozó bizonytalan, lehetséges megállapításával miszerint: ,JNárai helység Vas megyében Szombathelytől délnyugatra [123811260: Narey: UrkBurg. 1: 187]. Talán szláv eredetű szn.-ből keletkezett. Vö. egy galíciai falunak or. Hapaeb — uh: Hapaib ~ le. Narajów ... "

6 A falu nevének fenti magyarázatát egyelőre elfogadhatjuk, de a történelmi tények és folyamatok, a település földrajzi elhelyezkedése a más irányú etimológiát is felvetheti, nevezetesen a római korhoz és uralkodóik nevéhez, illetőleg nevéből való falunév magyarázatot. Ez természetesen csak nyelvi adatok birtokában képzelhető el, amelyek ma nincsenek birtokunkban, de a lehetőségét nem szabad kizárnunk. Vas megye nemes családait bemutató kötetben Náraiból 21 családnevet tartalmazó felsorolást találunk. Ebben a felsorolásban jelenik meg egy horvát származású családnév a Zernovácz.

7 A nevet családi konfliktus eredményeként magyarosították, illetőleg felcserélték magyar névre. Erről így írt Balogh Gyula: JT

Az 1755. évi nemesi összeírásban Zrinovácz Imre, mint nárai lakos fordul elő. Ennek utódja: Zrinavecz, tévesen Zernovácz Miklós nárai lakos vezeték-nevét, 1885-ben, felsőbb engedelemmel „Hertelendy"-re változtatta, mert anyai nagybátyja - Hertelendy - csak úgy volt hajlandó e rokonát javaiban részesíteni, ha az ő családi nevét veszi föl. "

8 Megfigyelhető a falu lakóinak családnevei körében, hogy a törökdúlást követő években, évtizedekben jelentősen megnőtt a szláv, horvát, szlovén nevek száma, vagyis ebben az időszakban sok szláv lakos telepedhetett meg a faluban. Ilyen nevek: Kolonics, Mudii.cs

, Suborícs, Kondics, Harasztovics, Kámpics. Az utóbbi a két világháború között Kassaira magyarosította nevét. Hasonló magyarosítás következett be Zernovácz Gyula esetében is, aki Csermely nevet vette fel és 1945. május 19-től 1945. szeptember 3-ig volt Szombathely polgármestere.

9 A Harasztovics család egyik férfi tagja az 1930-as években a MAVnál dolgozott, nevét Harmati névre magyarosította. A felsorolt családok leszármazottait magam is személyesen ismertem. A falu őslakói közé történő integrálódásuk gyorsan mehetett végbe, hiszen anyanyelvüket feladták, elfelejtették, asszimilálódtak, tehetős gazdákká váltak. Meg kell még említeni a Resetár családnevet is. Magyar jelentése rostás, rostakészítő. Ez a mesterség különösen népszerű volt a szlovén, horvát nyelvterületen. Évente népünnepélyeket szerveztek a rostakészítők, akik településről településre vándoroltak és árulták a különböző célra készített rostákat, amelyeket a háztartásban, a paraszti gazdálkodásban egyaránt használták. A muravidéki magyar falvakba is eljutottak, ahogy ezt Gönc János: Rostás a faluban című festményén is ábrázolja.

10 Nárai határa nyugaton érintkezik Horvátlövő községgel, amely horvát nyelvű. Kiss Lajos idézett munkájában utal a falu lakóinak telepes jellegére: „A R. Tót-, mai Horvát- előtag howát telepesekre utal, és a szomszédos Németlövőtől (ném. Deutschützen) való megkülönböztetésre szolgál."

11 Nárai magyar lakossága, a lakosság viszonylag magas száma miatt nyelvi szempontból megváltoztatta a betelepült lakosságot. 44