Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

1. szám - Kuntár Lajos: Helytörténeti irodalmunkat gazdagítja Hegedűs Ferenc hagyatéka. - Megemlékezés a szülőföld írójáról születésének centenáriuma alkalmából -

éves suttyó korban" lett véglegesen, vagyis 1964. augusztus 28-án bekövetkezett haláláig, a világra jötte előtt nem sokkal még önálló Szentmárton lakója. A Hegedűs József lakatos vasutas és Pfilipp Emma, ugyancsak kétkezi munkás frigyéből született Ferenc a szegénynegyedhez tartozó lakásban eszmélt a világra, itt tartósította az első emlékeit, amelyekben felnőtt korban is hallotta a Perint-part nyárfáinak susogását és látta a túloldali „lebuji út környékét" a „belesek házaival". A gyermekkor emlékeit élete alkonyán idézte fel a 62 évre méretezett életútja indulásának és lezárásának helyéről szóló „Egy régi országút és az Acta Sanctorum folyója", valamint a „Szentmárton várossá fejlődése" című, a Perint és Szentmárton történetét megörökítő írásaiban. AZ ÉLETÚT ÉS DRASZTIKUS MEGTÖRÉSE A munkás szülők minden iránt érdeklődő és jó eszű gyermeke jól tanult az elemi iskolában, így szülei, hogy Ferencnek jobb élete legyen az övökénél, továbbtaníttatták. Az anyagi hátteret az apának a vasúttól kapott biztos fizetés és az anyának az alkalmi háztartási munkák vállalásából szerzett kis összegek biztosították az elhatározásuk sikeréhez. A premontrei atyák főgimnáziumában 1912 szeptemberében megkezdett középiskolai tanulmányait Ferenc kitűnő eredménnyel folytatta, minden tantárgyban az osztálya legjobbjai közé tartozott, de az is megmutatkozott, hogy az irodalmat különösképpen szereti. 1920-ban kiti'inően érettségizett. Hegedűs Ferenc sem tanulhat tovább, mert a szülei nem merték vállalni - pedig ők is szerették volna, ha fiúk diplomás ember lesz - az egyetemi évek költségeit. Némi szerencsével az adóhivatal dolgozója lett. Négy évet töltött a számára idegen munkakörben, s ezt az időt felhasználva, az állása biztonságára alapozva, határozta el az egyetemi diploma megszerzését, amihez akkor az egyetlen lehetőséget a „mezei jogászkodás" adta. A munka mellett folytatott jogi tanulmányai természetesen erősen csökkentették a szabadidejét, annak mégis megtalálta a módját, hogy barátja, Bárdosi Németh János segítségével, kapcsolatba kerüljön néhány íróval, újságíróval, akiknek a közreműködésével 1924 nyarán, 22 éves korában belső munkatársa lett a nagypéldányszámú, tekintélyes „Vasvármegye" napilapnak. Az újságírói pálya jobban megfelelt Hegedűs Ferenc hajlamainak, törekvéseinek, hiszen a Kossuth Lajos utcai szerkesztőségben a kulturális területen dolgozva tevékeny részese lehetett az egyre élénkülőbb irodalmi életnek. Vas vármegye és Szombathely város Kultúregyesülete Irodalmi Szakosztálya - Székely László papköltő javaslatára, 1927-től Faludi Ferenc Irodalmi Társaság - a megyében és annak határain túl is szervezett felolvasásokon, irodalmi esteken biztosított tagjainak szereplési lehetőséget. A kinevelt irodalombarátok népes tábora a rendezvényeken a helyieken kívül, sűrűn találkozhatott országos hírű írókkal, költőkkel. Hegedűs Ferenc részt vett a szervezőmunkában, gondoskodott az irodalmi események megfelelő hírveréséről, s 32