Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

4. szám - ADATTÁR - Horváth József: „... birtoka átvételében ágyú lövésekkel gátoltatott" - Adalékok a herényi Gothard család történetéhez -

bői ki nem megyek, s én cseléd soha nem voltam s nem is leszek«. Öregebb Gotthárd István Ur azt felelte »No öcsém ha ki nem mégy én erőszakkal is kiveretlek, velem tisztviselőket is viszek, s ha ellent állasz mint birtoktalant megkötöztetlek s behozatlak a megye házba«, melyre én s Czédler Imre ügyvéd ur is egyszeire mind a ketten e méltatlan szavakra megilletődve azt feleltem: »Akkor a Tettes [Tekintetes] Ur is befogattatik«, mely után én őket oda hagytam. "

30 Ezek után békés megegyezésről szó sem lehetett. IV. István, unokabátyja széltében-hosszában terjesztett dühödt fenyegetőzését komolyan véve, elszántan készült a beígért birtokfoglalás elhárítására. Bár a kétszázas támadó had inkább a düh diktálta kifakadásnak, vagy inkább ijesztgetésnek tűnik, mindenesetre IV. István - biztos, ami biztos - hathatós előkészületeket tett az ostromlók visszaverésére. Ehhez erejét elégtelennek látván, külső segítséget kellett szereznie. Ez úgy oldódott meg, hogy kérésére két szomszédja, úgy Sághy Mihály, mint Reiszig Alajos megígérte - szükség esetén - felmentő csapat küldését.

31 IV. István semmit sem hagyott a véletlenre, olyannyira nem, hogy az eljövendő nem éppen békésnek ígérkező esemény nyilvánvaló következményeire előre felkészülve, egy egész megfigyelő gárdát is toborzott s helyezett készenlétbe, így érkezett el 1844. augusztus 8-ának viharos napja, amelynek történéseit az a bizonyos címben idézett ominózus ágyúlövés tetőzte be. „... EZEN JÓSZÁGNAK ÉN VAGYOK ÖRÖKÖS URA, MOST ELFOGLALOM" A herényi örökség tulajdonlása körüli huzavona augusztus 8-án a két Gothard nyílt összecsapásához vezetett. E nyári nap délutánján Gothard III. István - serege nélkül ugyan - Balogh László főszolgabíró és Boros Imre esküdt kíséretében megjelent Herényben a vitatott javak bútokba vételére. Itt rögtön jegyezzük meg, hogy az elkövetkezőkben - tárgyilagos tudósítás híján - csak a két ellenlábas tanúinak - az egyik fél túlzásaitól s a másik oldal szépítéseitől eltekintve - nagyjából egyező, de a herényi csetepaté sarkalatos momentumát jelentő ágyúzás tekintetében ellentmondásos beszámolóira hagyatkozhatunk. És most téijünk rá a két említett beszámoló ismertetésére. Előbb vegyük szemügyre, hogy a III. István mellett felvonult két megyei tisztviselő miként láttatja a történteket s benne saját szerepüket: „... üdősb Herényi Gothárd István Ur ... abbéli fely szólítására, mi szerént nem rég elhunyt Gothard Ferentz T[ábla] Biró Urnák még 1835ik esztendőben minden ... ingó és ingatlan javait örökben megvásárolván, ezen ...javaknak törvénytelen birtokossát ... ißabb Gothárd Istványt jelenlitünkben azokbul kimozdítani szándékozván, Herényi ... helységben mint illető helyszínire a tisztelt Tábla Biró Úrral kimentünk, ... ißu Gothárd István és Rúzsa József Tábla Biró és ügyvéd Urakkal találkosztunk, kik közül az egyik ... néhai Gothárd Ferentz Úrnak lakó háza előtt nagy sokaságban álló ember csapathoz fenn hangon ászt kiáltotta vigyáz - mely jelszóra az ott csoportokban álló népség az épület kapui felé szaladván, mire mi a bejáráshoz értünk volna, azokat bezárva és sok emberek által mind belülről, mind pedig kivül is az utzán ... őrizni találtuk. 25