Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

4. szám - MŰHELY - Kiss Gábor: Bemutatkozik a Panniculus Régiségtani Egylet

alapuló Savaria topográfiája,

1 a múzeumban kiállított római kőemlékek katalógusa,

2 a püspöki palota Maulbertsch festményeinek bemutatása,

3 a Szent Márton templom kutatási beszámolója,* vagy a Szombathely bibliográfiája.

5 Úgy gondoltuk az első kötetet mindenképpen a sorozat létrehozója, Géfin Gyula emlékének, az ő munkásságának kell szentelnünk,

6 majd őt követhetik a többi jeles Szombathely kutatók, akiktől az élet megtagadta a szakmai elismerést, annak ellenére, hogy munkájuk máig hatóan úttörő jelentőségű volt. Mivel ők is egyházi emberek voltak, műveik megszületését az egykori politikai döntések törték derékba, vagy ha el is készültek természetesen teljes egészében nem engedte megjelenni. Az egylet közreműködésével sajtó alá rendezett kötetek közül ilyen a város közép és újkori történetét kutató Horváth Tibor Antal premontrei gimnáziumi tanár és múzeumi régiségtári őr sajnos csak félig-meddig elkészült város7 és Takács József Ince ferences szerzetes szombathelyi ferences háztörténete.

8 Az Acta Savariensia sorozat egyéb kötetei, amelynek elkészítésében egyletünk szerepet vállalt, már a „Szombathely története" című városmonográfia sorozat előmunkálataiként készültek, mint az 1526 előtti fonásokat

9 és a 16. századi urbáriumokat

10 közzétevő füzetek. Tagjaink közül voltak olyanok is, akik önálló munkájukkal, a várostörténet szempontjából különleges fontossággal bíró városi jegyzőkönyvek regesztáinak közzétételével gazdagították a sorozatot.

11 Szintén tőlünk származik az ötlet, hogy egy válogatást kellene kiadni Hegedűs Ferenc szombathelyi újságíró közel kétezer oldalas hagyatékából. Ezt a munkát azután a kérdés legavatottabb szakértője Kuntár Lajos végezte el.

12 Mindig is fontosnak éreztük ugyanis, hogy közkinccsé tegyük azokat régi, fiókban porosodó és már szinte elfeledett, vagy egyenesen letagadott kéziratokat, amelyeket későbbi kutatógenerációk munkájukban kiindulópontként, vagy adatbázisként használtak, sajnos gyakian említést sem téve róluk. Az elősorolt szombathelyi példák mellett ilyen az első, a vasvári múzeummal közös várostörténeti kiadványunkon túl,

18 a Hegyháti Tanulmányok első száma is, amelyben Vasvár város neves szülöttének, néprajzi vonatkozású gyűjtéseit adtuk közre.

14 A B/5-ös méretű Savaria múzeumi évkönyv A/4-es nagyságú régészeti alsorozatának elindítását leginkább a már a bevezetőben elmondott szakmai érvek és indítékok motiválták. Kár, hogy a múzeum jelenlegi vezetése az európai szakmai közlések fejlődésével homlok egyenest ellentétesen hatalmi szóval négy - szerintem igen nívós - régészeti

15 (és több más történeti, néprajzi és természettudományi) kötet után megszüntette a Savaria alsorozatait és visszatért a teljesen idejét múlt, kisalakú vegyes tartalmú (azaz több tudományág termékeivel megtöltött) kötetekhez. Munkánk során csatlakoztunk még egy országos kiadványsorozathoz is. A történeti Vas megye területéről eddig napvilágra került 10-12. századi sires kincsleleteket bemutató könyvet több más országos és megyei intézménnyel közösen sikerült megjelentetni a Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleleteit bemutató sorozat második köteteként.

16 Ezzel az8